HOZSANNA, avagy Imádságos Zsoltároskönyv

 

SZVU/184:    Mária, édes Szűzanya[1]

 

Ünnepkör:

 

Mária

Forrás:

Dallam:

Szegedi: Cantus Catholici (1674.) 97. o

 

Szöveg:

Szegedi: Cantus Catholici (1674.) 97. o, javítva és rövidítve (részben Kersch: Sursum Corda-ja nyomán; 1902., 218. o.)

Használat:

 

 

Előjegyzés:

 

1#

Ritmus:

 

3/4

 

1.           Mária, édes Szűzanya,

             Szentháromságnak leánya,

             Szentlélek jegyese,

             Krisztusnak édese,

             Imádd értünk Istent, kérünk,

             Engeszteljed Krisztust nékünk.

2.           Zokognak árvák szívei,

             Sírnak özvegyek lelkei.

             Tehozzád sóhajtunk,

             Könyörülj mirajtunk,

             Lelkünk buzgó imádságát

             Kegyelmesen fogadd hozzád.

3.           Mennyei ékes virágszál,

             Ki oly csodásan virágzál,

             Mutasd meg szépséged,

             Segítsd meg jó néped.

             Légy szószólónk, útmutatónk,

             Elérnünk az üdvösséget.

4.           Te eredendô bűn nélkül

             Fogantattál és folt nélkül,

             Nincs bűnöd, nincs vétked,

             Szeplôtlen szépséged.

             Ó drága Szűz, ó kegyes Szűz,

             Vétkeinkért ó el ne űzz!

5.           Emlékezzél gyakran miránk,

             Nem hallatszott még, jó Anyánk,

             Hogy hiába hívott,

             Aki benned bízott.

             Azért ne hagyj, minden jót adj,

             Halálunkkor hozzád fogadj!

6.           Mária, boldogságos Szűz,

             Add, hogy az égi tiszta tűz

             Szívünkben gerjedjen,

             Lelkünkben terjedjen,

             Szentül éljünk, bűntôl féljünk,

             Hogy veled egykor örvendjünk.

 

 
© Andre Lowoa     2003-2004     Lágler András ©

 



[1] Az elsô hangot az eredeti ,,d'' helyett az 5. üt. mintájára ,,e''-re javítottuk. Kovács 1842. I. 231. o. is így hozza a dallamkezdetet. Az 1. és 5., eredetileg felütéses ütemek 2., eredetiben kétméretes hangját, a rákövetkezô több hasonló üt. formájára egyméretűvé simítottuk és ezzel a felütést elkerültük. A 19. üt. 3. hangját a mai gyakorlat alapján (Bogisich, Kersch) ,,cis'' helyett ,,c''-nek vettük. Ritmusmódosítással megtaláljuk még Kisdi 1651. 135. o.-án. Variáns: Dôr 1763. 33. o.-án.