HOZSANNA, avagy Imádságos Zsoltároskönyv

 

SZVU/262:    Ne hagyj elesnem   (Szükségben, inségben)[1]

 

Ünnepkör:

 

Különbözô alkalmak, Bűnbánat

Forrás:

Dallam:

Bozóki: Kath kar-beli kótás énekeskönyv (1797.) 282. o

 

Szöveg:

Bozóki: Kath kar-beli kótás énekeskönyv (1797.) 282. o

Használat:

 

 

Előjegyzés:

 

2b

Ritmus:

 

3/4

 

1.           Ne hagyj elesnem, felséges Isten,

             Keserűségemben,

             Te szent nevedért légy segítséggel,

             Ne essek kétségbe,

             Mert mindenfelôl, látod Úristen,

             Vagyok kísértésben.

2.           Gyermekségemtôl fogvást, Úristen,

             Mindez ideiglen

             Téged hívtalak én segítségül

             Minden inségemben,

             Mostan sem lehet több bizodalmam

             Sem földön, sem mennyben.

3.           Akármint hányjam, vessem elmémet,

             Felséges Úristen,

             Oly vígasztalást sehol nem lelek

             Keserűségemben,

             Ha nem tebenned, ó nagy Úristen,

             És szent kegyelmedben.

4.           Nincs is énnékem több bizodalmam,

             Úristen, náladnál,

             Akármiképen cselekedj vélem,

             Csak ne haragudjál,

             Mint kegyes Atya fiad' dorgáld meg,

             Ó csak meg ne útálj.

5.           Irgalmasságnak Ura, Istene

             És kegyes kútfeje,

             Kinek szemei e földre néztek,

             Nyomorult ügyemre,

             Hozzád kiáltok, légy segítségül

             Minden inségemben.

6.           Add meg, Úristen, te szent nevedért

             Örök életemet,

             Töltsd be én rajtam szent Fiad által

             Tett ígéretedet,

             A Szentlélekkel koronázzad fel

             Én szegény fejemet.

7.           Dícséret neked, Atya-Úristen

             A te szent Fiaddal,

             Áldassál tôlünk a Szentlélekkel,

             Mi vigasztalónkkal,

             Most és örökké imádunk téged

             Zengô énekszókkal.

 

 
© Andre Lowoa     2003-2004     Lágler András ©

 


[1] A 7. üt. eredetileg ,,a'' hangját sajtóhibának vettük és  (a záradék lehetôsége miatt) ,,g''-re javítottuk. A ritmuson is simítottunk. Variáns: Énekkönyv (Kolozsvár, 1751.) 139. o.