HOZSANNA, avagy Imádságos Zsoltároskönyv

 

SZVU/28:     Nagy örömnap ez nékünk[1]

 

Ünnepkör:

 

Karácsony

Forrás:

Dallam:

Kisdi: Cantus Catholici (1651.) 14. o.

 

Szöveg:

(Dies est laetitiae) Sík Sándor fordítása. Az elsô két sor Szegedibôl: Cantus Catholici (1674.) 113. o.

Használat:

 

Vízkereszt ünnepéig énekelhetôk.

Előjegyzés:

 

1b

Ritmus:

 

4/4

  

1.           Nagy örömnap ez nékünk Isten kegyelmébôl.

             Ma született Krisztusunk tiszta Szűz méhébôl.

             A kis Gyermek oly nemes,

             Olyan ékes, kellemes

             Ô emberségében,

             Mégis felfoghatatlan,

             Szóval kimondhatatlan

             Ô Istenségében.

2.           Isten Fia támadott tiszta szűz leánytul,

             Liliomon rózsaszál! A természet ámul,

             Hogy születni látja Ôt,

             Aki századok elôtt

             E világ szerzôje,

             Hogy a szent Szűz kebelén

             Táplálgatja szent tején

             Azt, ki Teremtôje.

3.           Mint az üveg nem törik, napsugár ha járja,

             Sértetlen maradt a Szűz, ôt hozván világra.

             Ó boldog a szent Szülô,

             Kinek teste volt a tô,

             Mely Krisztust termette!

             Kinek áldott kebelét,

             Tisztaságos szent tejét

             Jézus úgy szerette.

4.           Itt az Anya a leány, a Gyermek az atyja,

             Ember lett az Isten itt! Föl ezt ki foghatja?

             Szolga lett és mégis úr,

             Itt van, gyámoltalanul,

             Mégis: el nem éred!

             Messze, mégis itt jelen,

             Kettôs itt a rejtelem,

             Ésszel föl nem éred!

5.           Sötétségben születik, ki a napfényt gyújtja,

             Istállóban rejtezik, ki a földet tartja.

             Rejtik pólyák, szalagok

             Azt, aki a csillagok

             Ezrét égre szúrja,

             Sírdogál és nyöszörög,

             Ki az égen mennydörög

             S a villámot szórja.

6.           Krisztus, kinek kegyelme minden embert táplál,

             Ki a szent Szűz kebelén értünk földre szálltál,

             Hittel kérünk, légy kegyes,

             Bűneinkért meg ne vess,

             Ne taszíts a mélybe,

             Üdvözítô Istenünk,

             Halálunkkor légy velünk,

             S hívj magadhoz égbe.

 

 

 
© Andre Lowoa     2003-2004     Lágler András ©

 


[1] Szegedi 1674. 113. o.-án jelentéktelen eltéréssel. Variánsok: Bozóki 1797. 127. o., Kovács 1842. I. 48 o. és Gimes 1844. 57. o. L. Bäumker I. 287. o. Ennek alapján két helyen (14. és 18. üt.) módosítottuk a dallamot.