HOZSANNA, avagy Imádságos
Zsoltároskönyv
SZVU/305: Mért feledkezel
el (Könyörgés Krisztus-Királyhoz)[1]
|
Ünnepkör: |
|
Különbözô alkalmak, Jézus |
|
Forrás: |
Dallam: |
Szegedi: Cantus Catholici (1674.) 177.
o. |
|
|
Szöveg: |
|
|
Használat: |
|
|
|
Előjegyzés: |
|
1# |
|
Ritmus: |
|
4/4 |
1. Mért
feledkezel el
Rólunk
teljességgel,
Jézusunk,
királyunk?
Látod,
hogy naponkint
Szenvedünk annyi kínt,
Csak nô nyomorúságunk.
Kínjaink epesztnek,
Mégis szent nevednek
Meghajol
imádságunk.
2. Ellenség
így csúfol:
,,Istened merre, hol?
Ki
meghallgathasson?
Honnan
vársz oltalmat,
Atyai
irgalmat,
Hogy
megszabadíthasson?''
Isten a paizsom,
Vélem van
Jézusom,
Hogy
lelkem megnyughasson.
3. Jöjj
azért nagy király,
Népednek
mellé állj,
Szítsd
fel a szívünket.
Ellenségünk ellen,
Mely ébren szüntelen,
Védelmezd
mi ügyünket.
Sok nehéz
kísértet,
Mely
eddig úgy sértett,
Már ne
marja lelkünket.
4. Adj jót
országunknak,
Megcsúfolt hazánknak,
Ne maradjunk kárba,
A gonosz
ellenség
Ne
dicsekedhessék,
Hogy
letiport a sárba.
Hadd
lássa a világ,
Hogy ki
téged imád,
Nem
könyörög hiába!