HOZSANNA, avagy Imádságos
Zsoltároskönyv
SZVU/63: A keresztfához
megyek[1]
Ünnepkör: |
|
Nagyböjt |
Forrás: |
Dallam: |
Bozóki: Kath kar-beli kótás énekeskönyv (1797.) 276. o |
|
Szöveg: |
Tárkányi Bélától |
Használat: |
|
|
Előjegyzés: |
|
2# |
Ritmus: |
|
4/4 |
1. A keresztfához megyek,
Mert
máshol nem lelhetek
Nyugodalmat lelkemnek.
S ott
talállak, ó szűz Anya,
Fájdalom
közt bágyadozva,
Tôr veré át lelkedet.
2. Mely
gyötrelem volt neked
Isteni szülöttedet
Látni
szegény jászolban.
S midôn annyi ellenségek
Romlására
esküvének:
Tôr veré át lelkedet.
3. De midôn ezek felett
Láttad,
mennyit szenvedett,
Szenvedett az ártatlan;
Láttad ôt a Kálvárián,
Két lator
közt a keresztfán:
Kínodat
ki mérje meg!
4. A nap
elsötétedett,
Ennyi
kínt nem nézhetett!
Borzadván
rengett a föld.
Sírt, kesergett, gyászolt minden
Az egész
nagy természetben;
De
gyötrelmed nagyobb volt.
5. Ezt, ó
fájdalmas Anya!
Mind
értem tűrted vala,
Értem
háládatlanért!
Ki Fiadat
megvetettem,
És
keresztre feszítettem,
Ó én
kárhozat fia!
6. Most a
lelkiismeret
Életemnek
átka lett,
Istenem,
hová legyek?
Nincs
lelkemnek csendessége,
Rettent a
bűn szörnyűsége,
Jaj,
kétségbe kell esnem!
7. Ah, de
fülembe hata
Szent
Fiad e szózata:
,,Ím anyád, ó tanítvány!''
Tanítványa én is voltam,
Míg a
bűnre nem hajlottam,
Ô engem
is rád bízott.
8. Ne nézd
bűnös-létemet,
Hanem a
szeretetet,
Mely
értem a fán vérzett.
Fájdalmaid, ó szűz Anya,
Indítsanak bűnbánatra,
Hogy
kegyelmet nyerhessek.
[1] A 2., 4., 5. és 11. üt. ,,g''-je
után az eredetiben következô átmenô
,,fis''-t a mai gyakorlat alapján elhagytuk.
Variánsok: Gimes 1844. 207.,
illetve 347. o. és Kovács 1842. II. 13., illetve 44.
o.