HOZSANNA, avagy Imádságos Zsoltároskönyv

 

SZVU/65:     Áll a gyötrött Istenanyja[1]

 

Ünnepkör:

 

Nagyböjt, Mária-ünnepek

Forrás:

Dallam:

Gimesi kéziratos énekgyűjtemény (1844.) 244, o

 

Szöveg:

(Stabat Mater) Sík Sándor fordítása

Használat:

 

A Hétfájdalmú Szűz ünepeire is (Feketevasárnap utáni péntek és szept. 15.).

Előjegyzés:

 

2#

Ritmus:

 

4/4

 

1.           Áll a gyötrött Isten-anyja,

             Kín az arcát könnybe vonja.

             Úgy siratja szent Fiát,

             Úgy siratja szent Fiát.

2.           Gyász a lelkét meggyötörte,

             Kín és bánat összetörte,

             Tôrnek éle járta át,

             Tôrnek éle járta át.

3.           Ó mi nagy volt ama drága

             Szűzanya szomorúsága

             Egyszülött szent magzatán,

             Egyszülött szent magzatán.

4.           Mennyit sírt és hogy kesergett,

             Látván azt a nagy keservet,

             Azt a nagy kínt szent Fián,

             Azt a nagy kínt szent Fián.

5.           Ki ne sírna, melyik ember,

             Hogyha ennyi gyötrelemben

             Látja lankadozni ôt,

             Látja lankadozni ôt?

6.           Ki ne sírna Máriával,

             Hogyha látja szent Fiával

             Szenvedni a szent Szülôt,

             Szenvedni a szent Szülôt?

7.           Népét hogy megmossa szennytôl,

             Látta tenger gyötrelemtôl

             Roskadozni Jézusát,

             Roskadozni Jézusát.

8.           Látta édes egy-szülöttét,

             Halálos nagy elepedtét,

             Látta, hogy halálra vált,

             Látta, hogy halálra vált.

9.           Szeretetnek szent kútfôje,

             Fájdalomnak éles tôre

             Járjon át a lelkemen,

             Járjon át a lelkemen.

10.          Hogy szívemben lángra kelne

             Krisztusomnak szent szerelme.

             Segíts néki tetszenem,

             Segíts néki tetszenem!

11.          Én szívembe jól bevéssed,

             Szűzanyám, nagy szenvedésed

             S az átvertnek sebeit,

             S az átvertnek sebeit.

12.          Gyermekednek, a sebzettnek,

             Ki miattam szenvedett meg,

             Osszam meg gyötrelmeit,

             Osszam meg gyötrelmeit.

13.          Add meg, kérlek, hogy míg élek,

             Együtt sírjak mindig véled

             S azzal, ki a fán eped,

             Azzal, ki a fán eped.

14.          A keresztnél véled állni,

             Gyászban véled eggyé válni:

             Erre űz a szeretet,

             Erre űz a szeretet.

15.          Dicsô Szűze szent szűzeknek,

             Hadd ízleljem kelyhedet meg.

             Add nékem fájdalmaid,

             Add nékem fájdalmaid.

16.          Add tisztelnem, add viselnem,

             S nem felednem, holt Szerelmem,

             Krisztusomnak kínjait,

             Krisztusomnak kínjait.

17.          Sebeivel sebesítsen,

             Szent mámorba részegítsen

             Buzgó vérével Fiad,

             Buzgó vérével Fiad.

18.          Hogy ne jussak ama tűzbe,

             Védj meg engem, drága Szűz, te,

             Az ítélet ha riad,

             Az ítélet ha riad.

19.          Krisztusom, ha jô halálom,

             Anyád szeme rám találjon

             És elhívjon engemet,

             És elhívjon engemet.

20.          S hogyha testem porba tér meg,

             Lelkem akkor a nagy égnek

             Dicsôségét lelje meg,

             Dicsôségét lelje meg.

 

 
© Andre Lowoa     2003-2004     Lágler András ©

 


[1] Régibb (páratlan méretű) forma: Kisdi 1651. 49. o. és Szegedi 1674. 291. o. L. még Bäumker I. 475. o.