HOZSANNA, avagy Imádságos
Zsoltároskönyv
SZVU/69: Jer, dícsérjük mindeneknek Atyját[1]
Ünnepkör: |
|
Nagyböjt |
Forrás: |
Dallam: |
Kovács:
Énekeskönyv (1842.) II. 40. o |
|
Szöveg: |
Az elsô versszak Kájoni után (Cantionale Catholicum 1676., 117. o.), a többi Sík Sándortól |
Használat: |
|
|
Előjegyzés: |
|
3# |
Ritmus: |
|
4/4 |
1. Jer, dícsérjük mindeneknek Atyját,
A szép
Szűznek áldott szent magzatját,
E
világnak édes megváltóját,
Bűnösöknek kegyes szószólóját.
2. Jer,
tiszteljük áldott keresztfáját,
Sötétségben fényeskedô fáklyát,
Fagyos
éjben melegítô lángot,
Ellenségtôl elrejtô palánkot.
3. Jer,
imádjuk szálkás, kemény fáján
A
megfeszült, feláldozott Bárányt,
Kinek
testét mi bűneink tépték,
Ki
elvette világ minden vétkét.
4. Jer,
sirassuk tenger bűneinket,
Ezekért
várt örökös tűz minket,
De védônk lett a bíró, ki büntet,
S
elégette adóslevelünket.
5. Jer hát,
verjük bűnbánatos mellünk!
Férgek
vagyunk, néki mégis kellünk.
Romok
vagyunk, ô szeretett mégis,
Ostorokig, keresztfáig, vérig.
6. Jer,
fogadjuk éltünk jobbulását!
Már ezután
mindenek meglássák:
Arról
fogunk tanuságot tenni,
Kinél
jobban nem szeretett senki.
[1] A 10. üt. elsô hangja után
egy átmenô
,,gist' elhagytunk. A ritmuson simítottunk. L.
Énekes-könyv (Kolozsvár, 1751.) 347. o.