7. RÉSZ.

Noének háznépével, és a megmaradandó oktalan állatokkal a bárkába költözése, és az Özönviznek elindulása, melly e világot elboritja.

Monda azért az Úr Noénak: Menj bé te, és mind a te egész házadnépe a bárkába: mert tégedet láttalak * igaznak lenni én előttem e mostani emberrek között.

2. Minden tiszta állatból hetet-hetet vigy bé, hímet és nőstényt: de a melly állatok tisztátalandok, azokból kettőt-kettőt, hímet és nőstényt.

3. Az égi madarakból is hetet-hetet, hímet és nőstényt, hogy azoknak magvok maradjon meg az egész földnek színén.

4. Mert hét nap elmulva esőt bocsátok e földre negyven napig és negyven éjjig: és eltörlök minden állatot, mellyet teremtettem, a földnek színéről.

5. Cselekedék azért Noé mind a szerint, a mint az Úr nékie megparancsolta vala.

6. Noé pedig hatszász esztendős vala, mikor az özönviz volt a földön.

7. Béméne azért Noé * és az ő fijai, az ő felesége, és az ő fijainak feleségeik ő vele a bárkába, az özönviz előtt.

8. A tiszta barmok közzül, és a tisztátalan barmok közzül, a maradarak közzül és minden földön csúszómászó állat közzül.

9. Kettő-kettő méne bé Noéhoz a bárkába, hím és nőstény: a mint Isten megparancsolta vala Noénak.

10. Lőn pedig hogy hetednapon megindulna az özönviz a földön.

11. Noé életének hatszázadik esztendejében, második hónapban, e hónap tizenhetedik napján, a mélységes örvényeknek fejei megszakadának ugyanazon napon, és az egeknek csatornái megnyilatkozának.

12. És lett eső a földre negyven napig és negyven éjjig.

13. Azon napon ment vala bé Noé, Sem, Khám és Jáfet, Noénak fijai, a Noé felesége és az ő fijainak három feleségeik ő vele a bárkába.

14. Ők, és minden vadak az ő nemek szerint és minden barom az ő neme szerint és minden csúszómászó állat melly csúszmász a földön, az ő neme szerint, és minden repdeső állat az ő neme szerint, minden mdarak, minden szárnyas állatok.

15. Menének azért Noéhoz a bárkába minden testből, mellyben élő lélek vala, felesen.

16. Azaz: a mellyek bémentek, hím és nőstény ment bé minden testből, a mint parancsolta vala Isten őnéki: és az Úr ő reájok bézárá az ajtót.

17. Mikor azért az özöníz negyven napig volna a földön, először annyira nevekedének a vizek, hogy felvehetnék a bárkát, és az felemelkednék a földről.

18. Annakutánna a vizek nagy erőt vévén, és megnevekedvén felette igen e földön, a bárka jára a vizeknek színén.

19. Azután mikor a vizek felette igen nagy erőt vettek volna a földön, minden magas hegyek béborítatának, melylyek az egész ég alatt vagynak.

20. Tizenöt singgel nevekedének a vizek feljebb a hegyeknél, minekutánna a hegyek béboritottak vala.

21. És meghala minden földön járó test, mind madár, mind barom, mind vad, és földön mászó minden állat: és * minden ember.

22. Mindenek, valamellyeknek orrokban élőléleknek lehellete vala, mindenek, valamellyek szárazon laknak vala, meghalának.

23. Eltörle azért az Isten minden állatot, melly vala a földnek színén, embertől fogva mind baromig, mászó állatig, és repdeső állatig, mindenek eltöröltetésének e földről: és * csak Noé marada, és a kik vele valának a bárkában.

24. És erőt vevéneka vizek a földön, száz ötven napokig.