25. RÉSZ.

Ábrahámnak Ketúráhtól született fijai; halála és eltemettetése, Ismáel nemzetsége; Jákób és Ézsaú születése: és ez mint adta el előszületési méltóságát.

Ábrahám pedig vett magának feleséget, kinek neve Ketúráh vala.

2. Ki * szülé néki Zimránt, Joksánt, Médánt, Midiánt, Isbákot és Suakhot.

3. Joksán pedig nemzué Sébát, és Dédánt. Dédánnak pedig fijai valának: Assurim, Létusim és Leummim.

4. Midiánnak pedig fijai: Efah, Efer, Hánok, Abida és Eldaah: Mind ezek Ketúráhnak fijai.

5. Valamije pedig Ábrahámnak vala, mind azokat * Izsáknak adta vala.

6. Az ő ágyasainak pedig fijainak, a melly ágyasai néki valának, ada Ábrahám ajándékokat, és elválasztá azokat az ő fijától Izsáktól még életében napkelet felé, napkeleti tartományba.

7.  E pedig Ábrahám életének esztendeinek ideje, a melly esztendőkig élt, száz hetvenöt esztendők.

8. És elfogyatkozván meghala Ábrahám, jó vénséggel megelégedvén, és az ő népéhez * takaríttaték.

9. Eltemeték azért őtet Izsák és Ismáel az ő fijai a Makpela temetőhelyben, Efronnak Khitteus Soár fijának mezejében, melly Mamré ellenébe vagyon.

10. A mezőben mellyet vett vala Ábrahám a Khéth fijaitól: ott temettetett el Ábrahám és az ő felesége Sára.

11. Minekutánna pedig meghala Ábrahám, megáldá Isten az ő fiját Izsákot; lakozék peeig Izsák a Lakhai Roi (az az, engem látó élőnek) * forrásánál.

12. Ezek pedig az Ábrahám fijának Ismáelnek nemzetségei, melly Ismáelt szült vala az égyiptombeli Hágár a Sára szolgálóleánya Ábrahámnak.

13. Ezek azért az Ismáel fijainak nevek, az ő nevek szerint, az ő nemzetségek szerint: Ismáelnek * elsőszülette Nébajót, azután Kédar, Adbeél, és Mibszám.

14. És Misma, Dúmah, Massza.

15. Hadar, Téma, Jetúr, Náfis és Kedmah.

16. Ezek az Ismáel fijai, és ezek azoknak neveik az ő falujokban, udvarokban, tizenkét * fejedelmek az ő nemzetségek szerint.

17. Ezek pedig az Ismáel életének esztendei, száz harminczhét esztendők: és elfogyatkozék, s meghala, és az ő népéhez takaríttaték.

18. Lakoztak pedig Haviláhtól fogva mind Súrig, melly Égyiptom ellenében vagyon, mind az útig a mellyen Assiriába mennek, és az ő attyafiai * előtt holt meg.

19. Ezek pedig Izsáknak az Ábrahám fijának nemzései: Ábrahám * nemzé Izsákot.

20. Izsák pedig negyven esztendős vala mikor Rebekát a Siriából való Béthuelnek leányát, (melly Siria a vizek közt vala) a Siriából való Lábánnak hugát, feleségül vette magának.

21. És könyörge Izsák az Úrnak az ő feleségéért, mivelhogy meddő vala, és az Úr megkegyelmeze néki: fogada azért Rebeka, az ő felesége méhében. *

22. Tusakodnak vala pedig magok közt a fiak az ő méhében; annakokáért azt mondá: Ha így lészen, miért fogadtam az én méhemben? Elméne azért hogy megkérdené az Urat.

23. És monda az Úr őnéki: Két nemzetség vagyon a te méhedben: és két külömböző népek származnak a te méhedből, egyik nép a másiknál erősebb lészen, és a nagyobbik szolgál a kisebbiknek.

24. És mikor bétöltek volna a szülésnek napjai, imé kettős gyermekek találtatának az ő méhében.

25. A melly először születék, vala posgás és mindenestől szőrös mint egy lasnak; és nevezék azt Ézsaúnak.

26. Azután születék annak attyafia, és az, az ő kezével tartja * vala Ézsaúnak sarkát; azért nevezék azt Jákóbnak. Izsák pedig hatvan esztendős vala mikor ezeket szülé Rebeka.

27. Felnevekedének azért e gyermekek, és Ézsaú tudós vadász és mezei ember vala; Jákób pedig szelíd ember és sátorban lakozó vala.

28. Szereti vala azért Izsák Ézsaút, mert annak vadászása kedves vala az ő szájának; Rebeka pedig szereti vala Jákóbot.

29. Főze pedig Jákób valami pépet, és megjöve Ézsaú nagy fáradva a mezőről.

30. És monda Ézsaú Jákókban: Engedd hogy egyem e veres étekben, mert igen megfáradtam, annakokáért nevezék őtet Edomnak.

31. Felele Jákób: Add el én nékem tehát ma a te elsőszületésednek igazságát.

32. És monda Ézsaú: * Ímé én halni mégyek (mindennap vadászni menvén a halálhoz közel vagyok), mit használ azért nékem az én elsőszületésem?

33. És monda Jákób: Esküdj meg tehát nékem ma, és megesküvék néki * és eladá az ő elsőszületését Jákóbnak.

34. Jákób ezért ada Ézsaúnak kenyeret, és lencséből főzött pépet, ki evék és ivék, és felkelvén elméne: és illyen módon megutálá Ézsaú az ő elsőszületését.