45. RÉSZ.

József megesmértetvén magát az ö attyafiaival megvigasztalja őket: általok az Attyát Egyiptomba hivatja minden háznépével egybe.

Nem tartóztathatá József tovább magát: mikor ezért sokan állanának előtte, kiálta hogy minden ember kimenne, és nem marada senki vel ottheon, mikor magát megismerteté József az ő attyafiaival.

2. Annakutánna felszóval síra, annyira hogy hallanák az Egyiptombeliek, és meghallaná a Faraó * háznépe is.

3. És monda József az ő attyafiainak: Én vagyok József, él-é még az éna atyám? És nem felelhetének az ő attyafiai néki, mert elrettentek vala előtte.

4. Monda azért József az ő attyafiainak: Jöjjetek ide közelebb én hozzám kérlek; kik közelebb menének. És monda: *Én vagyok a ti atyátokfia József, kit eladtatok vala pénzen Egyiptomba.

5. Most *annakokáért ne bánkódjatok, és azon ne szomorkodjatok, hogy engemet ide adtatok; mert a ti megmaradástokért küldött el Isten engemet ti előttetek.

6. Mert immár az éhségnek e földön két esztendeje múlt el; de még öt esztendő vagyon, * mellyben sem szántás, sem aratás nem lészen.

7. Az Isten küldött el engemet ti előttetek, hogy én általam megmaradhatnátok a földön, és megtartaná életeteket csudálatos szabadítással.

8. Annakokáért nem ti küldöttetek engemet ide, hanem az Isten, ki engemet Faraónak attyává tett, és minden háznépének urává, és egész Egyiptomnak országán Úrrá.

9. Sietvén menjetek fel az én atyámhoz, és ezt mondjátok néki: Ezt mondja a te fijad József; Az Isten engemet egész Egyiptom urává tett, jöjj le én hozzám, ne késsél.

10. És a Gósen földén lakozol, és én hozzám közel léssz, mind te, mind fijaid, és a te fijaidnak fijai, a te juhaid, barmaid, és valami jószágod vagyon.

11. És táplállak ott tégedet, (mert a drágaságnak öt esztendeje vagyon még hátra)  hogy meg ne halj éhhel te, a te háznéped, és valamid vagyon.

12. És ímé a ti szemeitek látják, és az én atyámfiának Benjáminnak szemei, hogy az én szájam szól néktek.

13. Beszéljétek meg azért az én atyámnak minden én dicsőségemet, melly vagyon Egyiptomban, és valamit láttatok,. Siessetek azért és *hozzátok ide az én atyámat.

14. És az ő öccsének Benjáminnak nyakára esék és síra, Benjámin is síra a József nyakán.

15. És megcsókolá mind az ő attyafiait és síra ő rajtok: azután bátorsággal szólának és beszélének az ő attyafiai ő vele.

16. És * elméne e dolognak híre a Faraó házába, hogy eljöttek volna a József attyafiai; és tetszék e dolog mind Faraónak, mind az ő szolgáinak.

17. És monda Faraó Józsefnek: Mond meg a te atyádfiainak: Eképen cselekedjetek: A ti barmaitokat terheljétek meg, menjetek el haza Kanaán földébe.

18. És vegyétek fel a ti atyátokat és minden cselédeteket, és jöjjetek énhozzám; és néktek adom Egyiptom  fökldenek választott részét, és e földnek zsírját eszitek.

19. Ímé megparancsoltam nékedm hogy meghagyjad nékik: Ezt míveljétek, vigyetek veletek Egyiptom földéből szekereket a ti gyermekeiteknek és feleségeiteknek és vegyétek fel a ti atyátokat, s jöjjetek el.

20. És ne gondoljatok a ti házi eszköz marhátokkal: mert az egész Egyiptom földe javának része tiétek leszen.

21. A képen cselekedének azért az Izráel fijai; és ada nékik szekereket József a Faraó parancsolatja szerint; élést is ada nékik az útra.

22. Mindeniket megajándékozá egy-egy öltöző ruhával: Benjáminnak pedig ada háromszáz ezüstpénzt és öt öltöző ruhát.

23. Az ő attyának is ezeket küldé: tíz szamárt megterhelve Egyiptombeli szépséggel, és tíz nőstényszamárt, kik visznek vala gabonát, kenyeret és egyéb élést az ő attyának az útra.

24. És elbocsátá az ő attyafiait és elmenének, kiknek megparancsolta vala, hogy az úton egybe ne vesznének.

25. Feljövének azért Egyiptomból: és menének Kanaán földére az ő attyokhoz Jákobhoz.

26. Kinek mikor ezt mondották volna: József még él, és ő uralkodik egész Egyiptom földén, az ő szíve ellenkada: és nem hioszi vala az ő beszédeket.

27. De mikor megbeszélték volna Józsefnek minden beszlédeit mellyeket szólott volna, és a szekereket is látta volna, melyeket József küldött vala ő érette, az ő attyoknak Jákobnak lelke megélede.

28. És monda az Izráel: Elég nékem hogy még József az én fiai él: lemegyek és meglátom őtet minekelőtte meghalnék.