12. RÉSZ.

A husvétibáránynak rendelése; Az Izráel fijainak Égyiptomból kijövése.

Szólott vala pedig az Úr Mózesnek és Áronnak az Égyiptom földében, ezt mondván:

2. Ez hóti nálatok minden havaknak kezdete legyen, első hó legyen néktek az esztendőnek havai között.

3. Szóljatok az Izráel egész gyülekezetének, mondván: Ez hónap tizedik napján minden ember válasszon egy bárányt az atyáknak házok szerint, azaz házanként minden gazda egy bárányt.

4. Hogyha a háznép kevés volna a báránynak megételére, a gazda és az ő házához közel való szomszédja vegyenek ketten egy bárányt az ő házoknépének száma szerint: minden ember annyi személyt vegyen melléje a mennyi elég a báránynak megételére.

5. A bárány pedig ép, hím, és esztendős legyen néktek: mellyet vagy juhok közzűl, vagy a kecskék közzűl válasszatok.

6. És ez hónap tizennegyedik napjáig legyen nálatok őrizet alatt, és megöljék azt mind az Izráel egész gyülekezetének serege, a két estve között.

7. És vegyenek annak vérében, és a melly házban azt megeszik, annak az ajtajának két mellékét, és a felső küszöbét hintsék meg azzal.

8. Megegyék pedig a báránynak húsát azon éjjel sütve, és a kovász nélkül való kenyereket, keserű fűvekkel egyék meg azt.

9. Semmi sületlent abban meg ne egyetek, és vízben főttet; hanem sültet, a fejét a száraival és bélivel együtt egyétek.

10. Reggelre abban semmit ne hagyjatok; hogyha valami maradna reggelre benne, tűzzel égessétek meg.

11. Illyen módon egyétek pedig meg: A ti derekaitokat felövezzétek, a ti saruitok lábaitokon legyenek, és pálczátok kezetekben és nagy sietséggel egyétek, mert az Úr páskhája az.

12. Mert által mégyek az Égyiptom földén az éjjel, és megölök minden elsőszülöttet Égyiptomnak földén, az embertől fogva mind az oktalan állatig: és én Jehova Égyiptom minden istenein megmutatom az én itéletimet.

13. És a vér lészen néktek jelűl a házakban, a mellyekben ti lejéndetek, és mikor látándom a vért, elmégyek mellőletek, és a képen nem lészen ti köztetek csapás a veszedelemre, mikor én az elsőszülötteket vágom az Égyiptom földén.

14. És a nap emlékezetben legyen ti nálatok, és ezt innepnek szenteljétek az Úrnak a ti nemzetségtek között, örökké megállandó végezés szerint megszenteljétek azt.

15. Hét napon egyetek kovász nélkül való kenyeret: még az első napon kihányjátok a ti házaitokból a kovászt. Mert valaki ejéndik kovászost az első naptól fogva a hetedik napig, kitöröltetik az a lélek az Izráel közzűl.

16. Az első napon is szent gyüléstek legyen, a hetedik napon is szent gyűléstek legyen: semmi munka azokon ne tétessék: hanem a mi ételére való minden léleknek, csak azt lészen szabad megkészítenetek.

17. Megtartsátok azért a kovász nélkűl való kenyereknek napját; mert azon a napon hoztam ki a ti seregeiteket Égyiptomnak földéből: megtartsátok mondok e napot minden időben örökkévaló végezés szerint.

18. Az * első hónap tizennegyedik napján estve egyetek kovász nélkűl való kenyereket, ugyanezen első hó huszonnegyedik napjának estvéjén.

19. Hét napon kovász ne találtassék a ti házaitokban: Mert valaki kovászost ejéndik, kitöröltetik az a lélek az Izráel közzűl, akár jövevény legyen, akár lakos.

20. Semmi kovászost ne egyetek, kovász nélkül való kenyeret egyetek minden ti lakhelyeitekben.

21. Előhívá * azért Mózes az Izráelnek minden Véneit, és monda nékik: Válasszatok és vegyetek magatoknak bárányokat a ti cselédeitek szerint, és áldozzatok páskhát.

22. Vegyetek egy kötés izsópot is, és mártsátok az edényben lévő vérbe, és hintsétek meg az ajtónak felső küszöbét és a két mellékét az edénybeli vérrel: ti közzűletek pedig senki az ő házának ajtaján ki nem menjen reggelig.

23. És az Úr általmegyen Égyiptomnak megbüntetésére, és mikor látándja a vért az ajtónak felső küszöbén és a két mellékén, elmegyen az Úr az ajtó mellett, és nem engedi, hogy a pusztító bémenjen a ti házatokba öldöklésre.

24. Megtartsátok azért e dolgot, hogy legyen néked és a te fijaidnak örök végezés szerint való rendtartás.

25. És mikor bémenéndetek a földre, mellyet az Úr ád néktek, a mint megigérte, akkor megtartsátok e czeremoniát.

26. Mikor pedig a ti fijaitok azt mondándják néktek: Micsoda ez a ti czeremóniátok?

27. Akkor azt mondjátok: az Úr páskhájának áldozatja, ki az Izráel fijainak házok mellől elment Égyiptomban, mikor Égyiptomot megbüntette, és a mi házainkat megoltalmazta. És a nép fejét meghajtván, hálákat ada.

28. Annakokáért elmenének, és cselekedének az Izráel fijai a képen, a mint megparancsolta vala az Úr Mózesnek és Áronnak.

29. Annakokáért éjfélkor az Úr megöle minden elsőszülöttet Égyiptomnak földében, Faraónak elsőszülöttétől fogva, ki az ő székiben ül vala, a tömlöczben való fogolynak elsőszülöttéig: az oktalan állatoknak is minden első fajzását megölé.

30. Felkele azért Faraó az éjszaka, és mind az ő szolgái és egész Égyiptom, és támada nagy kiáltás Égyiptomban: mert egy ház is nem vala, mellyben halott nem volna.

31. És hívatá Faraó Mózest és Áront éjszaka és monda: * Keljetek fel, menjetek ki az én népem közzűl, mind ti, mind az Izráel fijai, és menjetek el, szolgáljatok az Úrnak, a mint mondjátok.

32. A ti juhaitokat és barmaitokat vigyétek el a mint * kívántátok; és menjetek el, és imádkozzatok én érettem is.

33. És az Égyiptombeliek * kénszerítik vala a népet, hogy sietséggel kimennének a földről, mert azt mondják vala: Majd mindnyájan meghalunk.

34. És a nép az ő tésztáját, minekelőtte megkelne, dagasztóit ruhájába kötözvén, viszi vala hátán.

35. Az Irzáel fijai pedig cselekdének a Mózes beszéde szerint: mert kérének az Égyiptombeliektől ezüst edényeket, arany edényeket és sok drága ruhákat.

36. Mert az Úr kedvessé * tette vala a népet az Égyiptombeliek előtt, hogy kölcsön adnának nékik: és illyen módon megfoszták az Égyiptombelieket.

37. És elmenének az Izráel fijai * Rahmésesből Sukhótba, úgymint hatszáz ezer gyalog erős féjfiak kicsiny gyermekek nélkül.

38. Sok elegy nép is jöve ki velek, sok juhok, ökrök, és felette sok barmok.

39. És sütének a lisztből, mellyet Égyiptomból hoztak vala, kovász nélkül való pogácsákat; mert kovásszal nem elegyítetett vala meg: mivelhogy Égyiptomból ugyan * kiűzték volna őket, és ott semmit nem mulathattak volna, és csak útravaló eleséget is nem készíthettek vala magoknak.

40. Az Izráel fijainak pedig lakások, a kik Egyiptomban laktak, volt * négyszáz harmincz esztendő.

41. Mikor pedig a négyszáz harmincz esztendő bétölt volna, ugyanazon egy napon jövének ki az Úrnak minden seregei Égyiptomnak földéből.

42. Méltó hogy az Úrnak szenteltessék az az éjszaka, mellyen kihozta őket Égyiptomból, ez az Úrnak éjszakája, mellyet meg kell tartani minden Izráel fijainak az ő nemzetségekben.

43. És monda az Úr Mózesnek és Áronnak: Elegyen a Páskha megételének rendtartása: Egy idegen ember is ne egyék abban.

44. Akárkinek pedig pénzen vett szolgája, minekutánna őtet körűlmetéled, azután egyék abban.

45. A jövevény és a béres ne egyék abban.

46. Egy házban egyék meg, semmit annak húsában a házból ki ne vígy, és annak csontját * meg ne törjétek.

47. Mind az egész Izráelnek gyülekezete megcselekedje azt.

48. Hogyha idegen ember bujdosik ti köztetek, ki az Úrnak páskhát akarna készíteni, körűlmetéltessék először azok közzűl minden féjfiú, azután úgy kezdjen ahoz, és legyen ollyan, mint azon a földön lakozó: De egy körülmetéletlen se egyék abban.

49. Mind egy törvénye legyen a lakosnak és a jövevénynek, a ki ti közöttetek lakozik.

50. És megcselekedék az Izráel minden fijai, a mint parancsolta vala az Úr Mózesnek és Áronnak, úgy cselekedének.

51. És ugyanazon a napon hozá ki az Úr az Izráel fijait Égyiptomnak földéből, az ő seregek szerint.