17. RÉSZ.
A kősziklából víz ered: Az Amálekiták meggyőzetnek.
Elmenvén azért az Izráel fijainak minden sokasága Sin pusztájából,
az ő útjok és szállások szerint, az Úrnak parancsolatjára tábort járának
Rafidimban, holott nem valának vizek, hogy a nép ihatnék.
2. Annakokáért a nép Mózessel versengvén azt mondják vala: *
Adjatok vizet nékünk, hogy igyunk. És monda nékik Mózes: Miért feddőztök én
velem? Miért kisértitek az Urat.
3. Szomjúhozik vala azért ott a nép a víz szüksége miatt, és
zúgolódék a nép Mózes ellen, és monda: Miért hozták ki minket Égyiptomból? hogy
megölnél engemet, gyermekeimet, és barmaimat szomjúval?
4. És kiálta Mózes az Úrhoz mondván: Mit cselekdjem e néppel? Ha
csak valami kevéssé halasztod segítségedet, engemet megköveznek.
5. Monda azért az Úr Mózesnek: Eredj el a nép előtt, és az
Izráelnek Vénei közzűl is végy melléd: a te * vessződet is, mellyel a vizet #
megsujtottad, vegyed kezedbe és eredj el.
6. Ímé én állok te előtted amott, ama Hóreb hegyén való kősziklára,
és sujtsd meg a * kősziklát, és vizek jőnek ki abból, hogy a nép igyék. És úgy
cselekedék Mózes az Izráel Vénei szemek előtt.ű
7. És nevezé azt a helyet Massának és Méribának az Izráel fijainak
zúgolódásokért, és hogy az Urat kísértették volna, ezt mondván: Vagyon-é az Úr
mi köztünk vagy nincsen.
8. Eljöve pedig az * Amálék nemzetsége és hadakozék az Izráel ellen
Rafidimban.
9. És monda Mózes Josuénak: Válassz nékünk férjfiakat és menj el,
víjj meg Amálekkel. Holnap én a halomnak tetejére állok, és az Istennek * vesszeje
kezemben lészen.
10. És Jósué úgy cselekedék a mint mondotta vala néki Mózes,
hadakozék Amálek ellen: Mózes pedig, Áron és Hőr felmenének a halomnak
tetejére.
11. És mikor Mózes felemeli vala az ő kezét, az Izráel diadalmat
vészen vala; mikor pedig az ő kezét leereszti vala, Amálek vészen vala
diadalmat.
12. Mikor azért Mózesnek kezei elfáradtak volna, hozának egy követ,
és ő alá tevék hogy arra ülne; Áron pedig és Húr tartják vala az ő kezeit, egy
felől egyik, más felől másik: és mind két kezeit felemelve tartá mind
napnyugotig.
13. És megrontá Jósué Amáleket, és az ő népét fegyver élivel.
14. És monda az Úr Mózesnek: Írd meg ezt * emlékezetre könyvbe, és
mond meg ezt Jósuénak, hogy mindenestől eltörlöm Amálek # emlékezetét is az ég
alól.
15. És építe Mózes oltárt, és nevezé azt illy névvel: A Jehova én
zászlóm.
16. Mert az tmondja vala: Bizonyára az Úrnak keze vagyon az ő
királyiszékén, hogy az Úr mind örökké hadakozik az Amálek nemzetsége ellen.