6. RÉSZ.
Égőáldozat: Eledeli és bűnért való áldozat.
Szóla ismét az Úr Mózesnek, és monda:
2. Mikor valamelly ember vétkezéndik és * gonoszságot cselekdéndik
az Úr ellen, tudniillik ha megtagadja felabarátjának nála letett pénzét, vagy
hogy kereskedésben való társaságra felebarátjától pénzt nem vett, vagy ha
megtagadja, hogy erővel és patvarral nem vette el másnak marháját.
3. Vagy ha elvesztett marhát, és azt megtagadándja, vagy valami
dologért hamisan megesküszuik mindenben valamelly dolgot az ember bűn néálkül
nem cselekedhetett.
4. Mivelhogy azért bűnt tett és vétkezett, mind azt, a mit
erőhatalommal vett el, vagy álnoksággal csalt el, mind pedig a nála letettet,
mellyet megtagadott volt, mind az elveszett és megtagadott vokt, mind az elveszett és megtalált marhát
adja meg.
5. Akármi legen a min megesküdt volna hamisan, fizesse meg azt, a
mit ért: és annakfelette a marhának ötödrésze a mit tenne, azt fizesse annak, a
ki a marha volt, azon napon, a mellyen az ő bűnéről vallást tészen a bűnért
való áldozat által.
6. Az ő bűnéért való áldozatra pedig vigyen az Úrnak az ő nyájából
egy ép kost a Paphoz, a bűnnek becsűje szerint, hogy a bűnért azt megáldozza.
7. És így tisztítsa meg a Pap azt az Úr előtt, és megbocsáttatik
néki mind az, a mit cselekedett és a miben vétkezett.
8. Szóla ismét az Úr Mózesnek ezt mondván:
9. Parancsolj Áronnak és az ő fijáinak, és mond meg: Ez az egészen
megégetendő áldozat felől való törvény: Neveztetik pedig egészen égőáldozatnak,
mivel hogy egészen megégettetik tűzzel, melly az oltáron ég mind egész éjsazaka
viradtági: mert az oltáron való tűznek szüntelen égni kell, és nem kell hagyni
* hogy elaludjék.
10. A Pap öltözzék az ő szoros ruhájába, és az imegmást is vegye
fel az ő testére, és tisztítsa el a hamvat, minekutánna a túz megemésztette az
oltáron az áldozatot, és töltse a hamvat az oltár mellé.
11. Azután vesse le azt a ruhát, öltözzék más ruhába, és vigye ki a
hamvat a táboron kivűl tiszta helyre.
12. A tüzet pedig melly az oltáron vagyon, táplálják az oltáron, el
ne aludjék, hanem gondot viseljen a Pap reá, hogy minden reggel égjen a fa az
oltáron, és minden egészen megégetendő áldozatot arra rendeljen, és azon
áldozzék háláadásra való kövérségeket is.
13. A tűz szüntelen tápláltassék fával az oltáron, és ne hagyják
elaludni.
14. E pedig a * Minhának törvénye: Az Áron fijainak akrámellyike
áldozza azt az Úr előtt az oltáron.
15. És vegyen a Minha zsemlyelisztében egy teljes marokkal:
azonképen az olajban is vegyen: a temjént pedig, melly a Minhán vagyon, mindenestől
elvegye, égesse meg az oltáron: annak füstje kedves illat az Úr előtt.
16. A mi peeig a Minhára való lisztben marad, Áron és az ő fijai
egyék meg, kovász nélkűl való pogácsákban egyék meg a szent helyen, a
gyülekezet pitvarában egyék meg azt.
17. Ne süssék azt kovásszal, mert nékik adtam azt, hogy ő részek
legen az én tüzes áldozatimból: szentséges állat az, mint a bűnért és vétekért
való áldozat.
18. Az Áron fijai közzűl csak a férfiak egyék azt. Örökkévaló
szertartás legyen ez a ti utánnatok való közt, az Úrnak tüzes áldozati felől.
Valami illeténdi azokat, szentséges legyen.
19. Szóla ismét az Úr Mózesnek, és monda:
20. Ez az Áronnak és az ő fijainak áldozatjok, mellyet az Úrnak
áldozzanak mindenkor, mikor valamelly ő közzűlök felszenteltetik: egy Efa
zsemlyelisztnek tizedrésze Minhának áldozatjára, mellynek felét reggel, felét
estve áldozza.
21. Serpenyőben olajjal főzze meg, szépen felhójagozva vigye fel,
és a megfőbb Minha darabokat áldozza az Úrnak jó és kedves illatúl,
22. A melly Pap Áron helyébe az ő fijai közzűl megkenetik, az
mívelje ezt: örökkévaló szertartás legyen ez, az Úrnak mindenestől
megégettessék:
23. Mert a Pap Minjájának mindenestől meg kell égettetni, nem kell
abban semmit * megenni.
24. Szóla ismét az Úr Mózesnek, és monda:
25. Szólj Áronnak és az ő fijainak, s ezt mondjad: E legen a bűnért
való áldozatnak törvénye: a melly helyen meg szokták ölni az egészen
megégetendő áldozatra való barmot, azon helyen * öljék meg a bűnért való
áldozatnak barmát az Úr előtt; mert szentséges az.
26. A melly Pap megáldozza a bűnért való áldozatot, az egye meg
azt, a szent helyen egye meg, a gyülekezet sátorának pitvarában.
27. Valami annak az áldozatnak húsát éri, szent legyen, és ha annak
véréből valami ruhájára esik valakinek, azt a ruhának részét, mellyre a vér
esett, mossa meg a szent helyen.
28. És a földfazekat, mellyben azt főzték, eltörjék: hogyha pedig
érczfazék lejénd, megvakarják és vízzel megmossák.
29. A Papinemzetben csak a féjfiak egyék meg azt; szentséges állat
az.
30. Valamelly bűnért való áldozatnak véréből bévisznek a gyülekezet
sátorába, a bűnnek a szent helyen való eltörlésére, azt meg ne egyék a Papok
is, hanem * tűzzel megégettessék.