26. RÉSZ.
Az Isteniszolgálatról: Áldás a szófogadóknak: Átok a
szófogadatlanoknak: A megtérőknek bocsánat.
Ne csináljatok magatoknak * bálványokat és faragott képet, vagy
valami oszlopot ne emeljetek magatoknak, se pedig faragott követ ne
helyheztesstek a ti földetekben, hogy meghajoljatok az előtt. Mert én vagyok a
ti Uratok Istentek.
2. Az én Szombatimat megtartsátok, és az én szent * házamat
becsüljétek. Én vagyok az Úr.
3. Ha az én rendelésimben járándotok, és az én parancsolatimat *
megtartjátok, és azokat cselekedénditek:
4. Esőt adok néktek alkalmatos időben, a föld az ő gyümölcsét
megadja és minden gyümölcstermő fa megtermi az ő gyümölcsét.
5. És a ti csépléstek a szüretet éri és a szüret a vetést éri:
elégséges kenyeret esztek és nagy bátorsággal laktok a ti földetekben.
6. Mert békességet adok azon a földön, annyira hogy mikor
elalusztok, ne legyen ki * felrettentsen: és elveszem a kegyetlen vadakat arról
a földről, és a fegyver által nem megyen a ti földeteken.
7. Sőt inkább a ti ellenségeiteket kergetitek, és fegyver miatt ti
előttetek elhullanak.
8. És ti közzűletek öten * százat elűznek, és ti közzűletek százan
elűznek tízezeret, és a ti ellenségitek ti előttetek fegyver miatt elhullanak.
9. És ti hozzátok fordulván, megszaporítalak és megsokasítalak
titeket, és az én szövetségemet szerzem veletek.
10. És sok időtől fogva eltett gabonát esztek, és régi gabonát: az
új helyett kihányjátok a régit.
11. És az én hajlékomat * közöttetek helyheztetem, és az én Lelkem
meg nem utál titeket.
12. Ti közöttetek * járok szüntelen. Leszek néktek # Istentek, ti
pedig lésztek én népeim.
13. Én vagyok a ti uratok Istentek, ki az Égyiptom földéből
kihoztalak, hogy azoknak rabjai ne vonátok, és a ti nyakatoknak kötelét
megoldottam, hogy egyenesen járhatnátok.
14. Ha engemet * nem hallgattok, és mind e parancsolatokat nem
cselekedénditek.
15. És ha az én rendelésimet megutáljátok, és ha ez én ítéletime
megutálja a ti lelketek, és minden parancsolatimat nem cselekedénditek, hanem
az én szövetségemet felbontjátok:
16. Én is ezt cselekeszem veletek: hogy titeket a félelem *
elfoglaljon, megemésztő dögös betegséggel, # és hidegleléssel egybe, mellyek a
te szemeidet megemésszék és lelkedet gyötörjék; és a ti gabonátokat hijába
vessétek a földbe, mert megeszik azt a ti ellenségeitek.
17. És az én megharagudt orczámat fordítom ellenetek, hogy a ti
ellenségeitek előtt elhulljatok, és uralkodjanak rajtatok, a kik titeket
gyűlölnek; és fussatok mikor * senki nem űz is titeket.
18. Ha mind ezekután mégis nem hallgattok engemet: hétszerte
keményebben ostorozlak titeket a bűneitekért:
19. Mert megrontom a ti erősségteknek kevélységét, és az eget a ti
fejetek felett mekeményítem, és ollyanná teszem minémű a * vas: és a földet
ollyanná teszem minémű az ércz.
20. És minden erős munkátok hijába való lészen: mert a ti földetek
nem termi meg az ő gyümölcsét, és a földnek fái is nem adják meg az ő
hasznokat.
21. Ha mégis vakmerőképen ellenem jártok, és nem engedtek nékem: a
ti büntető ostorotokat hétszerte megsokasítom a ti bűneitekért.
22. És bocsátok reátok kegyetlen mezei vadakat, hogy a ti
barmatokból titeket kipusztítsanak, és titeket elfogyasszanak, annyira hogy
puszták legyenek a ti útaitok.
23. Hogyha ezekkel sem gondoltok, hogy hozzám térjetek, hanem
vakmerőképen ellenem jártok:
24. Én is bizony vakmerőképen * ellenetek járok, és hétszerte
inkább ostorozlak a ti bűneitekért.
25. És hozok ti ellenetek fegyvert, melly bosszút álljon rajtatok
az én szövetségemnek megrontásáért: úgy hogy a ti városaitokba gyüljetek, akkor
bocsátok döghalált özzétek, és adattattok az ellenség kezébe.
26. Minekutánna a kenyérnek táplálásra való erejét elveszem
tőletek, tíz asszonyok sütnek néktek kenyeret egy kemenczében, és mérték
szerint igazán béadják a ti kenyereteket: esztek, * de nem elégesztek meg.
27. Ha méigs nem engedtek nékem, hanem vakmerőképen ellenem jártok:
28. Én is ellenetek járok megbúsult haragomban vakmerőképen, és én
is hétszerte inkább ostorozlak titeket bűneitekért:
29. Mert a ti fijaitoknak húsát eszitek meg, és leányitoknak húsát
* eszitek meg.
30. És a ti palotáitokat elrontom, és a mezőn építtetett szép
faragott képeiteket, és a ti * holttesteiteket a ti bálványitoknak
holttestekkel egybe együvé hányatom, és az én Lelkem megutál titeket.
31. És a ti városaitokat elpusztítom, a ti szent * helyeiteket is
elrontom, és nem lészen kedves nékem a ti jóillatú áldozatotok.
32. Elpusztítom a földet: annyira hogy álmélkodjanak rajta a ti
ellenségeitek, kik azon fognak lakozni.
33. Titeket pedig a pogánynépek közzé elszélesztlek, és azt mívelem
hogy utánnatok menjenek kivont fegyverre, hogy a ti földetek puszta legen, és a
ti városaitok is puszták legyenek.
34. Akkor a föld megszenteli az ő szombatit, mind addig míg pusztán
áll, mikor a ti ellenségeiteknek földében lejéndetek, akkor mondom, hogy a ti
földetek nyugodván megszteli az ő szombatit.
35. Mind az ő pusztaságának idejéig nyugoszik, mert nem nyugott a
ti szombatitokon, mikor azon a földön laknátok.
36. A kik peeig ti közzűletek megmaradnak, azoknak szívekben *
vélelmet szerzek az ő ellenségeiknek lakó földökben, annyira hogy a fa
levelének zördülése előtt fussanak mint a szablya előtt, és elhulljanak, ha
senki nem kergeti is őket.
37. Egymásra hullanak mintha fegyver volna utánnok, ha senki
utánnok nincsen is, és a ti ellenségeitek előtt meg nem maradhattok:
38. Hanem elvesztek a pogánynépek között, és a ti ellenségeiteknek
földe megemészt titeket.
39. És a kik megmaradnak közzűletek, a ti ellenségeiteknek földében
elvesznek az ő hamisságokért, és az ő attyaiknak hamisságokért, mind velek
egybe elvesznek.
40. Ha pedig megvallják az ő hamisságokat, és az ő attyaiknak
hamisságát mind az ő bűnökkel * egybe, mellyel én ellenem vétkeztek, és hogy ők
vakmerőképen jártak én ellenem.
41. És hogy én is mikor vakmerőképen ellenek járnék, vetettem őket
az ő ellenségeknek földébe. Ha akkor ezt a körűlmetéletlen szívet elvetik, és
akkor az ő bűnöknek büntetését megfizetik:
42. Én is megemlékezem Jákóbbal tett szövetségemről; Izsákkal tett
szövetségemről, s Ábrahámmal tett * szövetségemről is megemlékezem, a földről
is megemlékezem.
43. A föld azonközbe pusztán hagyatik ő tőlök, és az ő szombatit
megszenteli, a melly föld elpusztult volt ő érettek, ők is az ő bűnöknek
büntetését megfizetik; mert sokképen az én ítéletimet megutálták, és az én
rendelésimet az ő lelkek megutálta.
44. Jóllehet még mikor az ő ellenségeknek földében volta is, nem
vetettem meg őket, és nem utáltam meg őket, hogy megemészteném mindenestől
őket, megvetvén az én szövetségemet velek: Mert én ő Urok Istenek vagyok.
45. Azért megemlékezem ő érettek a régi attyákkal való
szövetségemről, kiket Egyiptom földéből kihoztam a pogányoknak szemek láttára,
hogy lennék nékik Istenek. Én vagyok az Úr.
46. Ezek a rendelések, az ítéletek, és a törvények, mellyeket
szerzett az Úr ő maga között és az Izráel fijai között, a Siniai hegyen Mózes
által.