27. RÉSZ.
Istennek ígért dolgoknak becsüjéről, és megváltásáról.
Szóla ismét az Úr Mózesnek, és monda:
2. szólj az Izráel fijainak és mond meg nékik: Az ember, mikor
fogadást tészen, a te becsülésed sezrint legyenek a személyek, kik fogadással
kötelezeték magokat, az Úréi.
3. A fpjfiat bcsüljed húsz esztendőstől fogva hatvan esztendősig,
becsüljed mondom, ötven ezüst siklusra, a mint a szent siklus vagyon.
4. Ha asszony lejénd, harmincz siklusa becsüljed.
5. öt esztendőstől fogva pedig húsz esztendősig a féjfiat húsz
siklusra bcsüljed: az asszonyt pedig tíz siklusra:
6. Egy hónapi férjfiú magot, öt esztendős koráig becsüljed öt ezüst
siklusra: hogyha pedig asszonyi mag lejénd, becsüljed három ezüst siklusra.
7. Ha pedig hatvan esztendős lejénd, vagy feljebb való, ha féjfiú:
becsüljed tizenöt siklusra, ha asshzony, tíz siklusra.
8. Ha pedgi szegény lejénd, hogy annak szerét nem tehetné, a mire
becsülöd, állassad azt a Pap eleibe, hogy becsülje azt a Pap: a mennyinek
szerét teheti az, a ki magát fogadással kötelezte, annyira becsülje azt a Pap.
9. Ha pedig a féle barmot fogadott adni, a minémű állatokból
szoktak áldozni az Úrnak, valamit a félét ád az Úrnak, szent legyen.
10. Mást a helyébe ne állasson, és azt el ne cserélje, jót a hitván
helyébe, vagy hitvánt a jó helyébe adván: hogyha pedig elcseréli egyik barmot a
másik barmon: mind az elébbi, mind pedig a mellyen azt elcserélte, szent *
legyen.
11. Ha pedig valami tisztátalan oktalan állatot fogadott adni,
mellynek neméből nem áldozhatnak az Úrnak; teht vigye azt az állatot a Paphoz.
12. És becsülje meg azt a Pap, akár jó, akár hitván legyen, a mire
becsüli azt a Pap, abban maradjon.
13. Ha pedig azt meg akarná váltani, a te becsűd felett annak
ötödrészét adja.
14. Ha pedig valaki az ő házát az Úrnak szenteli, hogy szent legyen
az, becsülje meg azt a Pap, vagy jó, vagy hitván lejénd, és a mire becsüli azt
a Pap, abban maradjon.
15. Ha megakarja váltani az ő házát az, ki az Istennek szentelte
volt, a te becsűd melé adja annak árának ötödrészét és legyen övé.
16. Ha pedig valaki az ő örökségéből mezőn való földet szentelénd
az Úrnak, becsüld meg a mag szerint, a melly abba megyen, ha egy Hómer árpa
meggen belé, ötven ezüst siklusra bcsültessék.
17. Ha a kürtölésnek esztendejétől fogva szentelte Istennek az ő
szántóföldét, a mint azt becsülöd, abban maradjon.
18. Ha a kürtölésnek esztendeje után szenteléndi Istennek az ő
földét, a Pap számlálja meg annak pénzét az esztendőknek száma szerint, mellyek
hátraavagynak a kürtölésnek esztendejéig, és a szerint szállítson le a te
becsülésedből.
19. Ha pedig meg akarja váltani az ő földét az, ki azt Istennek
szentelte volt, a te becsűd mellé adja annak árának ötödrészét, és legyen övé.
20. Ha meg nem váltja azt a földet, vagy azt a földet másnak
eladja, azután azt meg nem válthatja:
21. Hanem a föld, mikor a kürtölésnek esztendején megszabadúl, az
Úrnak szenteltessék, úgymint az Istennek szenteltetett föld, és legyen a Papok
öröksége.
22. Ha pedig pénzen vett földet szentelt az Úrnak, melly őnéki
öröksége nem volt:
23. Számlálja meg a Pap a földnek becsűje szerint való árában, a
kürtölésnek esztendejéig mennyi vagyon hátra, és adja meg azt azon napon a te
becsűd szerint, hogy legyen az az Úrnak szenteltetett.
24. A kürtölésnek esztendején a föld megtérjen ahhoz, a kitől azt
vette volt, ahoz tudniillik, kinek öröksége volt az a föld.
25. Minden te becsülésed pedig a szenthelynek siklusa szerint
legyen. Egy siklus pedig húsz pénzt * tészen.
26. De baromnak első fajzását, melly első fajzás a nélkül is az *
Úré, senki néki ne szentelje, akár ökör lejénd, akár juh, az Úré az.
27. Ha pedig a tisztátalan állatokból való lészen, váltsa meg azt a
te becsülésed szerint, és azon felül a becsünek ötödrészét adja mellé, ha pedig
nem nem váltják, adassék el a te becsűd szerint.
28. Semmi szent dolog, valamint az Úrnak szenteltetett valakitől,
abból a mije vagyon, akár ember legyen az, akár barom, akár mezőn való örökség,
el ne adassék, meg se váltassék: mert minden e féle fogadással köteleztetett
állat szentséges és az * Úré.
29. Semmi oktalan baromból szenteltetett dolog, melly az embertől
az Úrnak szenteltetik, meg ne váltassék; hanem minden okvetetlen megölettessék.
30. Annakfelette a földnek minden dézmája, a földnek veteményéből,
a fáknak gyümölcséből az Úré, és az Úrnak szenteltessék.
31. Ha pedig valaki meg akarja váltani az ő dézmájának valami
részét, annak az árának ötödrészét tegye hozzá.
32. És minden baromnak és juhoknak tizede, mellyek a vessző alól
szoktak elmenni, minden tized, mondon, az Úrnak szenteltessék.
33. Ne tudakozzék rajta, jó é vagy hitván, és el ne változtassa
azt: hogyha valami módon elváltoztatná azt, mind az, mind pedig a mellyet a
helyébe adott volt, Istennek szenteltetett legyen, meg se váltassék.
34. Ezek a parancsolatok, mellyeket parancsolt az Úr Mózesnek a
Sinai hegyen, hogy azokat az Isráel fijainak megmondaná.