13. RÉSZ.
Mózes küld a Kanaán földének megkémlelésére.
Annakutánna pedig elméne a nép Haseróthból, és tábort járának
Páránnak pusztájában.
2. És szóla az Úr Mózesnek, mondván:
3. Bocsáss férjfiakat, a kik * megkémleljék a Kanáan földét,
mellyet én adok az Izráel fijainak; az ő attyaiknak mindenik nemzetségéből
egy-egy férjfiat küldjetek, kik közzül mindenik Főember legyen ő közöttök.
4. Elküldé azért őket Mózes a Párán pusztájából az Úrnak beszéde
szerint; és mindnyájan azok a férjfiak az Izráel fijai között Főemberek
valának.
5. Ezek pedig azoknak neveik: a Rúben nemzetségéből Sámmua, a
Zakhúr fija.
6. A Simeon nemzetségéből Safát, a Hóri fija.
7. A Júda nemzetségéből Káleb, a Jefunné fija.
8. Az Issakhár nemzetségéből Igál, a József fija.
9. Az Efraim nemzetségéből Hósea, a Nún fija.
10. A Benjámin nemzetségéből Pálthi, a Rafú fija.
11. A Zebulon nemzetségéből Gaddiel, a Zsódi fija.
12. A József nemzetségéből, a Manasse nemzetségéből Gaddi, a Súsi
fija.
13, A Dán nemzetségéből Ammiel, a Gemálli fija.
14. Az Áser nemzetsége közzül Sethúr, a Mikael fija.
15. A Nafthali nemzetségéből Nahbi, a Voffi fija.
16.A Gád nemzetségéből Géuel, a Mákhi fija.
17. Ezek a fárjfiaknak neveik, kiket bocsátott Mózes a füldnek
kémlelésére: És nevezé Mózes Hoseát a Nun fiját Jósuénak.
18. Elbocsátá azért őket Mózes a Kanaán földének megkémlelésére,
mondván nékik: Menjetek fel erre dél felől, és hágjátok által a hegyeket.
19. És szorgalmatosan meglássátok a füldet, minémú legyen: és a
népet a ki lakozik abban: hogyha erős é vagy erőtlen, hogyha kevés é vagy sok?
20. Minémú legyen a föld, mellyben lakozik, hogyha jó á vagy
hitván; és minémű városok, a mellyekben lakozik, hogyha táborban é vagy
erősségekben lakik?
21. Ismét minémű a föld, hogyha kövér é vagy sovány; hogyha vannak
é abban élőfák vagy nincsenek; és legyetek bátorságosok, és szakasszatok a
földnek gyümölcséből: azok pedig a napok valának a szőlőzsendülésnek napjai.
22. Felmenének annakokáért és megkémlelék a földet a Tzin
pusztájától fogva mind Rehóbig, a mellyen Hamáth felé mennek.
23. És felmenének dél felől, és jutának Hebronig; valának pedig ott
Ahimán, Sésai és Thalmai, az Anák fijai: (Hebron pedig hét esztendővel
építettett Égyiptomnak Soán nevű városa előtt.)
24. Jutának * annakokáért az Eskol völgyéig, és lemetszenék ott egy
szőlővesszőt egy fürtszőlővel, és ketten vivék azt rúdon,és a pomagránátokból
is és a figékből is szakasztának.
25. Az a hely hivattaték Eskol völgyének fürtszőlőért, mellyet
lemetszettek vala onnét az Izráel fijai.
26. Megtérének pedig a földnek megkémlelésébőlm negyven nap
elmulván.
27. És menének Mózeshez és Áronhoz, és az Izráel fijainak egész
Gyülekezetéhez, a Párán pusztájában Kádesbe: és megvivék nékik e dolgot és az
egész Gyülekezetnek, és megmutaták nékik a földnek gyümölcsét.
28, És megbeszélék azok, és azt mondák: Elmentünk vala arra a
földre, mellyre küldöttél vala minket, és bizonyára téjjel és * mézzel folyó,
és ez az ő gyümölcse!
29. Csakhogy erős a nép, a ki lakja azt a földet, és a városok
erősek és felette nagyok; ezeknek felette az Anák fijait is láttuk ott.
30. Amálék lakik a dél felől való földben, és Hitteus, és Jebuzeus
és Emoreus laknak a hegyeken, Kananeus pedig lakik a * tenger mellett, és a
Jordán partján.
31. És jóllehet Káleb hallgatásra inté a népet Mózes előtt; (mert
azt mondja vala: Valóban elmenjünk, hogy örökségül bírjuk azt a földet: mert
kétség nélkül megvehetjük azt.)
32. Mindazáltal a férjfiak, a kik felmentek vala vele, azt mondják
vala: Nem mehetünk fel az ellen a nép ellen: mert nálunk erősebb.
33. És alázák azt a földet, a mellyek megkémleltek volt, az Izráel
fijai előtt, mondván: Az a föld, a mellyen általmentünk hogy megkémlelnénk azt,
olly föld, melly megemészti az ő lakóit: az emberek is mind a kiket láttunk ő
közöttök, magas termetű emberek-
34. Annakfelette láttunk ott Óriásokat az Anák fijait, az Óriások
neme közzül; és láttatunk vala magunknak ollyanoknak, mint a sáskák, azonképen
az ő szemek előtt is ollyanoknak láttatunk vala.