3. RÉSZ.
Az Og Király ellen való diadalom, és a megyett földnek elosztatása:
Mózes nem megyen bé az igért földre.
Megtérvén pedig * felmenénk a Básán útán, és kijöve előnkbe a
Básánbeli Og Király minden ő népével egyetembe, hogy megharczolna velünk
Edreiben.
2. De az Úr monda nékem: Ne félj tőle: mert te kezedbe adtam őtet
minden ő népével és földével egyetembe: és úgy cselekedjél ő vele, a mint
cselekedtél Sihonnal * az Emoreusok Királyával, ki Hesbonban lakik vala.
3. Kezünkbe adá annakokáért a mi Urunk Istenünk a Básánbeli Og
Királyt is minden ő népével egyetembe: és annyira megverénk őtet, hogy egy sem
maradna elevenen bennek.
4. Azon időben megvevénk minden ő városait: Nem volt csak egy város
is, mellyet meg nem vetünk volna ő tőlök: hatvan várost, Argóbnak * minden
tartományát, a Básánbeli Og Királynak országában.
5. Ezek a városok pedig mind meg valának erősíttetve magas
kőfalakkal, kapukkal és zárokkal, egyéb kőfal nélkűl való sok városoktól
megválva.
6. Mellyeket elrontánk, a mint cselekedtünk vala a Hesbonbeli Sihon
Királlyal, elrontván minden várost, és levágván férjfiakat, asszonyokat és a
kisdedeket.
7. De minden barmokat és a városoknak minden ragadományait
elprédálánk magunknak.
8. Elfoglalánk annakokáért az időben ezt a földet az Emoreusok két
Királyainak kezekből, melly a Jordán vizén innét vala, az Arnon pataktól fogva
a Hermon hegyéig.
9. (A Sidon városbeliek a Hermont Sirjonnak, és az Emoreusok
Senirnek hívják.)
10. A síkmezőségnek minden városait és egész Gileádot, és Básánt
mindenestől fogva Salkáig és Edreig, mellyek a Básánbeli Og Király országának
városai voltak.
11. Mert csak egyedűl a Básánbeli Og Király maradt volt a több
Óriások közzűl: Ímé az ő ágya vasból csináltatott ágy, melly nemde nem itt
Rabbátban az Ammon fijainál vagyon é? mellynek hosszasága, férjfiúi könyöknek
mértéke szerint, kilencz sing, széle pedig négy sing.
12. Azt a földet pedig, mellyet * akkor örökségűl megvettünk vala,
Aroertől fogva, melly vagyon az Arnon patak mellet, és a Gileád hegyének
hasonfelét, és annak városait adám a Rúben és Gád nemzetségeinek.
13. Gileádnak pedig maradékát, és az egész Básánt az Og Királynak
országát adán a Manasse fél nemzetségének, Argóbnak minden tartományát egész
Básánnal egyetembe, melly Óriások földének hívattatik vala.
14. Jair, * Manassének fija elfoglalá Argóbnak egész tartományát, a
Gessuriták és Maakátiták határáig: és nevezé azokat a Básánnal együtt az ő
nevéről Jair faluinak mind e mai napig.
15. Továbbá Mákirnak * adtam Gileádnak megmaradott részét.
16. A Rúben és a Gád nemzetségeinek pedig adtam, Gileádtól fogva
Arnonnak patakáig, a víz között való földet határával egybe a Jabbók patakáig,
melly azAmmon fijainak határok.
17. A lapáczot is és a Jordán vizét határával egybe, Kinnerettől
fogva a lapácznak tengeréig, tudniillik a Sós tengerig, a Fásga hegy alatt való
forrásokig napkelet felé.
18. És * parancsolék akkor néktek, és mondék: A ti Uratok Istentek
adja néktek ezt a földet hogy bírjátok azt: Felfegyverkezvén annakokáért
menjetek által az Izráel fijai előtt, a ti atyátokfijai előtt, valamennyin
hadakozásra valók vagytok.
19. Csak a ti feleségeitek és a ti kicsinkéitek, és a ti barmaitok
(mert tudom hogy sok barmaitok vagynak,) maradjanak a ti városaitokban,
mellyeket én néktek adtam.
20. Míglen nyugodalmat adánd az Úr a ti atyátokfiainak, miképen
néktek, hogy bírhassák ők is a földet, mellyet a ti Uratok Istentek ád nékik a
Jordánon túl; azután térjetek ismét hátra, kiki az ő örökségébe, mellyet néktek
adtam.
21. Jósuénak is * parancsolék az időben, és mondék: Szemeiddel
látod mind azokat, mellyeket cselekedett a ti Uratok Istentek ama két
Királyokkal: a képen cselekeszik az Úr minden országokkal, a mellyekre
általmégy.
22. Ne féljetek tölők: Mert a ti Uratok és Istenetek lészen az, a
ki ti éretettek hadakozik.
23. Könyörögék is az Úrnak az időben, illyenképen:
24. Uram Isten, te kezdetted megmutatni szolgádnak a te
nagyságodat, és hatalmas kezedet!* Mert kicsoda az Isten vagy menyben vagy
földön, a ki követhetné a te cselekedeteidet, és a te erősségedet?
25. Engedd meg kérlek, hogy mejek által, és lássam ama jeles
földet, melly a Jordánon túl vagyon, és amma jeles hegyet, és a Libánust!
26. Megharagudt* vala pedig az Úr én reám ti miattatok, annakokáért
nem halgata meg; hanem ezt mondá az Úr nékem: Legyen elég ez tenéked. Ne szólj
nékem többet ezután e dolog felől.
27. Menj fel a Pisga* hegyének tetejére, és emeld fel a te
szemeidet napnyugot felé, és lásd meg a te szemeiddel: mert nem mégy által a
Jordánon.
28. Hanem parancsold meg Jóusénak, és bátorísd meg ötet és erősítsd
meg ötet: mert ő megyen által a nép előtt, és ő adja birtrokok* alá a földet, a
mellyet látándasz.
29. És úgy telepedénk meg e völgyben, melly Beth-Peor ellenében
vagyon.