7. RÉSZ.
A bálványimádástól őrizkedni kell.
Mikor béviszen téged a te Urad Istened a földre, mellyre te menendő
vagy, hogy bírjad azt; és sok népeket * kiűzénd te előled, tudniillik a
Khitteusokat, Girgazeusokat, Emoreusokat Kananeusokat, Perizeusokat,
Khiveusokat, és a Jebuzeusokat: hétféle népeket, náladnál nagyobbakat és
erősbeket;
2. És adándja őket a te Urad Istened a te hatalmadba, és *
megverénded őket: mindenestől fogva elveszessed őket, szövetséget vele ne tégy,
és ne könyörűlj rajtok.
3. Sógorságot * is ne szerezz ő velek, a te leányodat ne adjad az ő
fioknak, és az ő leányát ne vegyed a te fijadnak:
4. Mert elhajtja a te fijadat, hogy ne kövessen engemet és idegen
Istent tisztelnek: annakokáért felgerjed az Úrnak haragja reátok, és hamar
elveszt titeket.
5. Hanem így cselekedjetek velek: az ő oltáraikat * elrontsátok, és
az ő képeiket eltörjétek, és az ő berkeiket kivágjátok, és az ő bálványaikat
tűzzel megégessétek?
6. Mert a te Uradnak Istenednek szent népe vagy te: téged
választott a te Urad * Istened, hogy saját népe légy őnéki, minden népek
közzűl, kik e földnek színén vagynak.
7. Nem azért szeretett titeket az Úr, sem azért választott titeket,
hogy minden népeknél többen volnátok: mert ti kvesben voltatok a több népek
között:
8. Hanem hogy * szeretett titeket az Úr, és meg akarta őrizni az
eskövést, mellyel a ti atyáitoknak megesküdt volt; azért hozott ki titeket az
Úr hatalmas kézzel, és megszabadított téged a szolgáknak házokból, az
égyiptombeli Faraó Királynak kezéből.
9. Tudjad azért, hogy te Urad Istened, csak egyedűl ő az Isten:
Erős hívséges Isten, * ki megőrzi a szövetséget és az irgalmasságot azokhoz,
kik őtet szeretik, és a kik az ő parancsolatit őrizik ezer íziglen.
10. És bosszúálló nyilván azokon, kik őtet gyűlölik, úgy hogy el is
veszti őket: és nem * késik bosszút állani nyilván ahzon a ki őtet gyűlöli.
11. Megőrizzed azért a parancsolatot, a törvényeket és az
ítéleteket, mellyeket én e mai napon parancsolok néked, hogy azokat
cselekedjed.
12. Hogyha pedig hallgatándjátok ez ítéleteket, és őrizénditek és
cselekedénditek azokat: a te Urad Istened is megőrzi néked * a szöveséget és az
irgalmasságot, mellyről megesküdt a te atyáidnak.
13. Szeretni fog téged és megáld téged, és megsokasít téged; és
megáldja a te méhednek gyümölcsét, a te földednek gyümölcsét, gabonádat és
mustodat, a te olajadat, teheneidnek fajzását és juhaidnak nyájait azon a
földön, mellyről megesküdt a te atyádnak, hogy néked megadja azt.
14. Áldottabb lészesz minden nemzetségnél: nem lészen te közötted *
magtalan férjfiú és magtalan asszony, sem a te barmaid között meddő.
15. És elveszen a Úr te rólad minden betegséget, és Égyiptomnak
minden gonosz * nyavaláyit, a mellyeket tudsz: nem veti azokat te reád, hanem
mind azokra, a kik téged gyűlölni fognak.
16. És megemésztesz minden népeket, kiket a te Urad Istened ád
néked: ne kedvezzen a te szemed nékik és ne tizteljed az ő isteneit: mert tőrűl
volna néked az.
17. Mikor azt mondándod a te szívedben: Többen vagynak e népek
hogynem mint én, * miképen üzhetem ki őket?
18. Ne félj tőlők, hanem elmélkedve emlékezzél meg róla, mit
cselekedett légyen a te Urad Istened Faraónak és mind az egész
Égyiptombelieknek.
19. A nagy * kísértetekről, mellyeket láttak a te szemeid, és a
jegyekről, csudákról a hatalmas # kézről, és a kinyujtatott karról, mellyel a
te Urad Istened kihozott téged: azonképen cselekeszik a te Urad Istened minden
népekkel, a kiktől te félsz.
20. Ennekfelette * darázsokat bocsát a te Urad Istened ő reájok
mind addig, míglen elvesznek azok is, a kik megmaradtak, és a kik elrejteztek
te előtted.
21. Ne rettenj meg azért ő előttök: mert a te Urad Istened vagyon
te közötted, ama nagy és rettenetes erős Isten!
22. És lassan-lassan üzi ki a te Urad Istened e népeket te előled;
hirtelen őket meg nem emésztheted, hogy a mezei fenevadak meg ne sokasodjanak
te ellened.
23. De a te Urad Istened birtokodba adja őket, és nagy romlással
rontja meg őket, míglen ők teljességgel elvesszenek.
24. Az ő Királyaikat is kezeebe adja, hogy elvesszesed az ő neveket
az ég alól: senki ellened nem állhat, míglen elveszted őket.
25. Az ő Isteneiknek bálványait tűzzel égesd meg, ne kívánjad az
ezüstöt vagy aranyat, melly azokon vagyon, hogy magadnak vennéd, hogy tőrbe ne
essél miatta; mert az a te Urad Istened előtt utálatosság.
26. Annakokáért bé se vigyed a te házadba azt az utálatosságot,
hogy átok ne légyn, mint a bálványátok: hanem átkozván átkozzád, és utálván
utáljad azt: mert ákozott.