26. RÉSZ.
Törvény első gyümölcsi áldozatról a dézmákról:, emlékeztetés az
Isten szövetségére.
Mikor pedig béméméndesz a földre, mellyet a te Urad Istened ád
néked örökségűl, és bírni fogod azt, és lakándol abban:
2. Akkor a föld minden gyümölcsének első * zsengéjéből végy,
mellyet vígy a te földedből, mellyet a te Urad Istened ád néked; és tegyed
kosaradba, és menj oda a helyre, mellyet a te Urad Istened választánd, hogy az
ő neve ott lakozzék.
3. És menj a Paphoz, melly lejénd az időben, és mondjad néki:
Vallást tészek ma a te Urad Istened előtt, hogy bejöttem a földre, mellyet
esküvéssel fogadott vala az Úr a mi * atyáinknak, hogy jövendőre nékünk adná
azt.
4. És a Pap vegye el a kosárt kezedből, és tegye azt a te Uradnak
Istenednek oltára eleibe.
5. És szólj és mondjad a te Urad Istened előtt: Az én atyám
Mesopotámiában szeglny vala, ki Égyiptomba * ment volt alá és jövevény volt ott
kevés férjfiakkal, és nevelkedett ott nagy, erős és sok néppé.
6. Bosszúsággal illetének pedig minket az Égyiptombeliek, és
megnyomorgatának * minket, és vetének reánk kemény szolgálatot.
7. Annakokáért kiáltanánk a mi atyánknak Urához Istenéhez, és *
meghallgatta az Úr a mi szónkat, megtekintette a mi nyomorúságunkat, a mi
rabságunkat, és romlott voltunkat.
8. És kihozott minket az Úr Égyiptomból erős * kézzel, kinyújtott
karral, nagy rettenetességgel, jegyekkel és csudákkal.
9. És béhozott minket e * helyre, és adta nékünk ezt a földet,
téjjel és mézzel folyó földet.
10. Most azért ímé elhoztam a föld gyümölcsének első zsengéjét,
mellyet adtál nékem Uram! És hagyjad azt a te Urad Istened előtt, és imádkozzál
a te Urad Istened előtt.
11. És örvendezz minden jóban, mellyet adánd néked a te Urad
Istened, és a te házadnépének; te és a * Lévita, és a jövevény, a ki te
közötted vagyon.
12. Minekutánna megadándod minden te gyümölcsödnek * tizedét
harmadik esztendőben, a tizednek esztendején, és adándod a Lévitáknak, a
jövevénynek, az árvának, és özvegynek, és ejéndenek a te lapuid között és
megelégesznek.
13. Akkor a te Urad Istened előtt ezt mondjad: ki adtam az Istennek
szenteltetett dézmát házamból, és adtam azt a Lévitáknak, a jövevényeknek, az
árvának és az özvegynek minden te * parancsolatod szerint, mellyet parancsoltál
nékem: nem hagytam el a te parancsolatidbanegyet is, sem el nem felejtettem!
14. Nem ettem meg abban az én szükségemben, és nem költöttem el
abban semmit valami köz dologra, nem is adtam abból semmit halottnak
temetésére: Engedtem az és Uram Istenem beszédének: mind a szerint cselekedtem
a mint parancsoltál nékem.
15. Tekints alá a te szentségednek lakhelyéből a mennyekből, és áld
meg az Izráelt a te népedet, és a földet, mellyet adtál nékünk, miképen
megesküdték a mi atyáinknak,a téjjel mézzel folyó földet.
16. E mai napon a te Ura Istened parancsolja néked, hogy e
parancsolatok és törvények szerint cselekedjél: m,egőrizzed annakokáért, és a
szerint cselekedjél, teljes szívedből * és teljes lelkedből.
17. Azt kívánád, hogy az Úr kötelezné magát * néked e mai napon,
hogy legyen néked Istened, az ő útaiban járván, és az ő rendeléseit,
parancsolatit, törvényeit megtartván, és az ő szavának engedvén.
18. Az Úr is azért azt kívánja, hogy köteleznéd magadat néki e mai
napon, hogy lészesz néki * kiváltképen való népe, miképen szülütt néked: és
hogy megőrizzed minden ő parancsolatit;
19. Hogy tegyen téged minden népeknél feljebb * valóvá, a mellyeket
teremtett, dícsérettel, névvel, dicsőséggel, hogy a te Urad nak Istenednek légy
szent népe, miképen megmondotta.