33. RÉSZ.

Mózes testamentomtétele.

E pedig az áldás, mellyel * megáldá Mózes az Istennek embere az Izráel fijait, minekelőtte meghalna.

2. És monda: Az Úr a Sinai hegyből jött, és Seir hegyéből támadott ezeknek: megvilágosodott a Páránnak hegyéből, és eljött tízezer szentekkel: az ő jobbkeze felől tüzes * törvény fénylik vala nékik:

3. És immár igen szereti a népeket, az ő népének szentei vagynak a te kezedben: azok is szerkesztették magokat lábaidhoz, és hallgatják a te beszédidet.

4. Tudniillik a törvényt, mellyet parancsolt * nékünk Mózes; melly a Jákób Gyülekezetinek # öröksége.

5. Mert ollyan volt Izráelben Mózes mint a Király, mikor öszvegyültek a népnek fejei, és egyetembe az Izráel nemzetségei.

6. Éljen Rúben és meg ne haljon: és ne legyen számok az ő embereinek.

7. E volt pedig a Júdának áldása, és monda: Hallgasd meg Uram a Júdának szavát, * és az ő népéhez vigye haza őtet: a z ő keze elégséges legyen néki, mikor az ő ellensége ellen segítség lészesz néki.

8. Léviről pedig monda: A te Thummimiddal és Urimiddal megékesítetted a férjfiat, a te szentedet, kit megkísértél Massában, * mikor versengenének a Mériba vizei mellett.

9. Ki azt mondotta az ő attyának és annyának Nem láttam őtet: és az ő attyafiait nem esmérte, fijaival sem gondolt: mert őrizték a te * beszédedet és szövetségedet megtartották.

10. Tanítják * a te ítéletidre Jákóbot, és a te törvényedr az Izráelt: jóillatú füstöt tesznek a te orczád előtt: és egészen égőáldozatot a te oltárodon.

11. Áld meg Uram az ő marháját, és az ő kezeinek munkája legen kedves előtted: rontsd meg derekokat az ő reá támadóknak, és azoknak, kik őtet gyűlölik, hogy fel ne kelhessenek.

12. Benjáminról onda: Az Úrnak szerelme a Benjámin, és lakozni fog bátorságosan ő mellette, oltalmazván őtet mindenkor, és az ő vállai közt lakozván.

13. Józsefről * pedig monda: Megáldattatott az Úrtól az ő földe az égnek gyönyörűségével a harmattal, és a mélységből származó vizekkel.

14. A néap melegségétől, é a holdnak nedvességétől megérlelt gyöngyörűséges gyümölcsökkel.

15. És a régi hegek teteinek gyönyörűségével, és a régtől fogva való halmoknak gyönyörűségével.

16. A földnek gyönyörűségével és gazdagságával: és a * csikpkebokorban lakozónak jóakaratja szálljon Józsefnek fejére és az ő attyafiai közzűl kiválasztatottnak tetejére.

17. Mint a választott ökörnek ékessége, az ő ékessége, és az ő szarvai olyanok, mint az unikornisnak szarvai; azokkal a népeket ökleldezi mind a földnek végéig; és ezek az Efraim * tízezerei; és a Manasse ezerei.

18. És Zebulonról is monda: Örvendezz Zebulon, mikor kimenéndesz: és te Issakhár a te sátoraidban.

19. A népeket az Isten hegyére hivják, és ott igazságnak áldozatját áldozzanak: mert a tengereknek bőségét szopják, és a fövénynek elrejtett kincseit.

20. És Gádról monda: Áldott az, ki Gádot kiterjesztette: mint az oroszlán úgy lakik födlében, és az ő ellenségének karját és tetejét megmarja.

21. És jó idején gondot visele magáról, és a Törvényadótól rendeltetett * örökségben marada: Azért elmenvén a népnek Fejedelmeivel, az Úrnak igazságát cselekeszi, és az ő itéletét az Izráellel együtt.

22. És Dánról monda: a Dán mint az oroszlánnak kölyke, mely kiszökellik Básánból.

23. És Nafthaliról monda: Ó Nafthali, ki az Úrnak jóakaratjával és áldásával teljes vagy, a napenyészetet és a délt örökségűl bírjad!

24. És Áserről monda: Áldott a több fiak felett Áser: az ő attyafiai előtt kedves lészen, és megáztatja az ő lábait olajban.

25. Vas * és ércz a te saruid: és erős hatalmas lészesz míg élsz.

26. Nincsen hasonló ez Istenhez, óh Izráel! ki az egekben ül a te segítségedre, és az ő nagyságos volta a felső * felhőkbern.

27. Oltalmad legyen az örökkévaló Isten, alattad legyenek az ő örökkévaló karjai: ki a te ellenségedet előtted kiüzze, és azt mondja: Veszesd el ellenségeidet!

28. Hogy lakozzék * bátorsággal az Izráel # egyedül, a Jákób forrása a gabonának és bornak földében: az ő egei is csepegtessenek néki harmatot.

29. Boldog vagy Izráel! Kicsoda ollyan nép * mint te; oltalmaztatol az Úr által, a te segítségednek paizsa által, ki a te dicsőségednek fegyvere? Aláztassanak meg a te ellenségeid előtted, és te azoknak magasságait tapodjad.