5. RÉSZ.
Bárák és Débora dícséret-éneklések.
Énekle pedig Débora és Bárák, az Abinoám fija, az napon, ezt
mondván:
2. Áldjátok az urat, mivelhogy az Izráelen esett bosszút
megállotta, a * népnek szabadakarat szerint való engedelme álta.
3. Halljátok meg Királyok, és füleitekbe vegyétek Fejedelmek: Én,
én az Úrnak éneket mondok; éneklek az Izráel Urának Istenének.
4. Uram, mikor Seirből kijőnél, mikor elébb mennél az Edomitáknak
földökből: a föld * megindula, az egek is csepegnek vala: a sűrű fellegek is
vizeket csepegtetnek vala.
5. A hegyek * elolvadának az Úrnak orczája előtt, sőt a Sinai hegy
is az Izráel Urának Istenének jelenvolta előtt.
6. Sámgárnak * az Anáth fijának idejében, Jáhelnek idejében,
megpusztultak vala az útak, és az útonjáróknak seregek kerengő útakon járnak
vala.
7. Elpusztultak vala az erősség nélkűl való városok Izráelben:
elpusztultak vala, mondom, m1gnem én Débora felkelék, mígnem felkelék mint anya
Izráelben.
8. Valamikor az Izráel új isteneket választ vala, az ellenség a kapu
előtt vala: mégis sem paizs, sem * kopják nem láttatának negyvenezer
Izráelitáknak is kezekben.
9. Az én szívem hajlandó a parancsolatoknak Fejedelmeihez, kik
vagynak Izráelben: és ahzokhoz, kik szabadakaratjok szerint engedtek a nép
közzűl: azért áldjátok az Urat!
10. Kik ültök szép fejér * öszvéreken, kik az ítéletben előljárók
vagytok: és a kik úton jártok, ezekről beszéljetek.
11. Kik a kúton való megítésnek idején, az ellenség nyilainak
zúgásától félnek vala, ott beszélgessenek eztuán az Úrnak igaz cselekedeteiről,
és Izráelben az ő falukban lakozóihoz való igaz cselekedeteiről: miolta a
kapukra lemegyen az Úrnak népe, beszélgessen erről.
12. Kelj fel, lelj fel Débora! Serkenj fel, serkenj * fel, mondj
éneket! Kelj fel Bárák, és fogva # vigyed a te foglyaidnak sokaságát,
Abinoámnak fija!
13. Miolta a Kanaán népe maradékának uraságát adá az Izráel népe
között való nagyságosoknak: Az Úr birodalmat adott nékem az erőseken.
14. Az Efraim nemzetségéből azok közzűl, kiknek határok az
Amálekitákig vagyon; a te néped közzűl, a téged követő Benjámin nemzetsége
közzűl: a Mákir nemzetségéből, a törvénytudók: és a Zebulonnak nemzetségéből, a
kiknek méltóságok vagyon a népnek egybegyüjtésére, hozzám jőnek Íródeákomnak
levelére.
15. Az Issakhár nemzetségéből való Fejedelmek is Déborával
egyeznek: Mint az Issakhár, a képen Bárák engedett, kinek lábainak nyomdokát
követte a küldetett sereg a völgybe: és a több nemzetségtől elválasztatott
Rúben nemzetségéből való nagy és serény Fejedelmek.
16. Miért kivánsz ülni ama te kettős terhed között te Issakhár,
mikor hallod az ellenség seregének zengését: és a Rúbeniták mellett lakozó nagy
és mély gondolatú Fejedelmek;
17. A Jordánon túl való Gileád a vagy nyugodt é? És a Dán
nemzetsége miért laknék a hajóknál? Az Áser nemzetsége miért ülne a tengernek
partján, és az ő magas kőszikláin miért laknék?
18. A Zebulonnak és Nafthalinak népe halálra vetette magát, a
mezőnek magas helyein.
19. Eljöttek a Királyok, és harczoltak: akkor harczoltak a Kanaán
Királyai is Tahanák tartományában,a Megiddó vizénél: de csak egy kis darab
ezüstöt sem kaphatának.
20. A mennyekből * harczoltak mi mellettünk: A csillagok az ő
helyekről harczoltak Sisera ellen.
21. A Kison patakja seprette el őket, a Kedúmim patakja, a Kison
patakja: Tapodj meg, óh én lelkem, minden erőt!
22. Akkor az ő erős vitézeinek lovoknak körmeik megtörődének az ő
futások miatt.
23. Átkozzátok Mérózt, azt mondja az Úrnak Angyala, szüntelen
átkozzátok az ő lakosait: mert nem jöttek segitségére az Úrnak, az Úrnak, mondom!
segitségére az erősek ellen.
24. Dícsértessék minden asszonyok felett Jáhel, a Kéneus Hébernek
felesége: minden sátorban lakozó asszonyok felett áldassék.
25. Vizet kért vala Sisera, tejet * adott Jáhel, a nagy urakhoz
illendő csészében adott néki vajnak tejét.
26. Az ő balkezét a szegre, jobbkezét pedig a munkálkodóknak
pőrölyére nyujtotta, és ütötte Siserát: fejét elvette, megsebesítette és
általverte az ő vakszemeit.
27. Az ő lábai között tekerget, elesett, feküdt: az ő lábai között
görbedett meg, ugynaott elesett meghalván!
28. Siserának anyja az ablakon néz vala, és csácsog vala; a
rostélyos ablakon néz vala, azt mondván: Miért késik az ő szekere megjőni?
Miért késnek az ő szekerei lovainak lábaik?
29. Az ő fő asszonyai közzűl az eszesek felelnek vala; sőt még ő
maga is magát illy beszédekkel vígasztalja vala:
30. A vagy nem a nyert prédát osztják é? Egy vagy két leányzót
minden személyre? A szép tarka öltözeteknek nyereségét Siserának magának, a
tarka és tővel varrott nyert öltözeteknek prédáját: Mindkét felől szépen
megvarrott ékességeket az erőseknek nyakok megékesítésére.
31. Eképen vesszenek el mind a te ellenségeid, Uram! a kik peig
őtet szeretik, legyenek ollyak mint a * nap, mikor feltámad az ő erejében! És e
képen megnyugovék a föld negyven esztendeig.