8. RÉSZ.

Gedeonnak különb-különb dolgai.

Mondának pedig az Efraim férjfiai őnéki: Miért * cslekedted ezt velünk, hogy el nem hívtál minket, mikor a Midián ellen való hadakozásra indultál? és feddőzének vele erősen.

2. Kiknek felele: cselekedtem ollyan dolgot, a minéműt ti? Nem jobb é Efraimnak szölömezgerlése az * Abiézer szüreténél?

3. Kezetekbe adta az Isten Midiánnak Fejedelmeit * Orebet és Zéebet; és mi cselekedhettem olyant mint ti? Akkor megcsendesedék az ő megharagudott lelkek, mikor e beszédet mondotta volna.

4. Juta annakokáért Gedeon a Jordánra, hogy általmenne ő és a háromszáz férjfiak, kik vele valának, megfáradván és űzvén az ellenséget.

5. És monda a Sukhót férjfiaiknak: Adjatok, * kérlek valami darab kenyereket e népnek, melly vagyon nyomomban: mert megfáradtak: én pedig űzöm Zébát és Sálmunáht, Midiánnak Királyait.

6. És mondának a Sukhót Fejedelmei: Yébánnak és Sálmunáhnak gyűzedelme kezedben vagyon é immár, hogy kenyeret adnánk a te seregednek?

7. És monda Gedeon. annakokáért mikor kezembe adándja az Úr Zébár, és Sálmunáht, akkor megcséplem * a ti testeteket a pusztának töviseivel és bógácskóróival.

8. És felmenvén onnan * Pábnuelbe, hasonlatosképen szóla azoknak is, és felelének néki a Pénuel polgárai úgy, a mint feleltek vala a Sukhót férjfiai.

9. És monda a Pénuel pokgárainak is: Mikor békességben haza téréndek, lerontom * ezt a tornyot.

10. Zéba pedig és Sálmunah Kárkorban valának, az ő seregeikkel egyetembe közel tizenöt ezeren, mind a kik megmaradtak vala a napkeletieknek egész táborokból, a kik pedig elhullottak vala, valának száz húsz ezeren fegyver vonó férjfiak.

11. És felmenvén Gedeon a sátorokban lakozóknak útokon, Nobákhnak és Jogbehának napkelet felől való részében, megveré azt a tábort, az az tábor pedig nagy bátorságban vala.

12. Mikor pedig futnának Zéba, és Salmunáh, űzi vala őket, és megfogá Midiánnak azt a két Királyát * Zébát és Salmunáht: és mind az egész tábort elrettenté.

13. És megtére Gedeon a Jóás fija a harczról, nap feljötte előtt.

14. És megfoga egy gyermeket a Sukhót férjfiai közzűl, és megkérdé őtet: ki megíra néki Sukhótnak Fejedelmeit és Véneit, hetvenhét férjfiakat.

15. Mikor azért jutott volna a Sukhót férjfiaihoz, monda: Ímhol Zéba és Sálmunah, kiket szememre hányátok nekem, mondván: * Avagy Zébánal és Sálmunáhnak kezei te kezedben vagynak é, hogy azt kívánod, hogy a te megfáradt férjfiaidnak kenyeret adjunk?

16, elvivé annakokáért a városnak Véneit, és a pusztának töviseit és bógácskóróit vévén megtanítá azokkal Sukhótnak férjfiait.

17. Azután a Pénuel tornyát * lerontá, és megölé a városnak férjfiait.

18. És monda Zébánnak és Sálmunáhnak; Micsodásak valának azok a férjfiak, kiket megölétek a Thábor hegyén? Azok felelének: Mint te, ollyanok voltak azok is, mint egy-egy királyfiak ábrázatjok szerint.

19. És monda: attyámfiai valának nékem, az én atyámnak fijai valának: Él az Úr, ha elevenen megtartottátok volna őket, meg nem ölnélek titeket!

20. Monda annakokáért Jéthernek az ő elsőszülöttének: Kelj fel, öld meg őket: de nem meré kivonni a gyermek az ő kardját: mert fél vala, mivelhogy gyermek vala.

21. És mondának Zéba és Sáémunah: Kelj fel te, és ölj meg minket: mert minémű az a férjfiú, ollyan az ő erőssége: annakokáért felkelvén Gedeon * megölé Zébát és Sálmunáht, és elvive az ő tevéiknek nyakokban való ékességeket.

22. És mondának az Izráel fijai Gedeonnak: Uralkodjál rajtunk, te és a te fijad és a te fijadnak fijai : mert megszabadítottál minket a Midián kezéből.

23. Gedeon pedig felele nékik: Nem uralkodom én rajtatok, sem az én fiam nem uralkodik rajtatok; hanem az Úr uralkodik rajtatok. *

24. Monda annakfelette nékik Gedeon: Kívánok tőletek egy kívánságot, hogy adjátok nékem kiki az ő nyeresége között való fülönfüggőt: mert arany fülönfüggőik aavalának azoknak, * mivelhogy Ismáeliták valának.

25. És mondának: Örömest néked adjuk. És ruhát terítvén le, kiki az ő nyeresége között való fülönfüggő ékességét oda hányá.

26. Vala pedig nehézségek az arany fülönfüggőknek, mellyeket kívánt vala, ezer és hét száz aranyot nyomó, arany ékességek nélkül, függők nélkül, és bársonyruhák nélkül, mellyek valának Midiánnak Királyain, és aranylánczok nélkül, mellyek valának az ő tevéiknek nykokban.

27. És csinála abból Gedeon * Efódot, és helyhezteté az az ő városába Ofrába, és fertelmeskedék ott az egész Izráel az ő holta után: és lőn Gedeonnak magának, és háznépének # botránkozására.

28. Megaláztaték azért Midián az Izráel fijai előtt és annakokáért fel sem emelték az ő fejeket és nyugovék a föld negyven ezstendeig * Gedeonnak idejében.

29. És elméne * Jerubaál és Joás fija, és lőn otthon házánál.

30. Gedeonnak pedig voltak * hetven fijai, kik kijöttek vala az ő ágyékából: mert sok feleségei voltak néki.

31. Az ő hálótársa pedig, ki vala Síkemben, szült vala néki az is egy fiat, és nevezé őtet Abiméleknek. *

32. Meghala pedig Gedeon a Joás fija jó vénségben, és eltemetteték Joásnak az ő attyának koporsójába Ofrában, melly az Abiézereusoké vala.

33. Lőn pedig, hogy mikor megholt volna Gedeon, visszatérének az Izráel fijai, és fertelmeskedének a Baálim után, és tarták magoknak a Baálberitet * Isten gyanánt.

34. És meg nem emlékezének többá az Izráel fijai az ő Urokról Istenekről , ki megszabadította vala őket minden ellenségeknek kezeiből, kik valának köröskörűl.

35. És nem cselekedének irgalmasságot a Jerubaál Gedeon házával, mind a jók szerint, mellyeket tett vala Izráellel. *