16. RÉSZ.
Sámsonnak erős cselekedetei: Délilától megcsalattatása: fogsága:
bosszúálló halála.
Elméne pedig Sámson * Gázába, és megláta ott egy parázna asszonyt,
és béméne ő hozzá.
2. A Gázabelieknek pedig mikor meg mondották volna, mondván: Ide
jött Sámson, körűlvevék őtet és leselkedének utánna mind az egész éjszaka a
városnak kapujában, és hallgatának mind egész éjjel, mondván: Mind viradtig
várjuk, és öljük meg őtet.
3. Aluvék pedig Sámson éjfélig: éjfélben pedig felkele, és
megfogván a város kapujának ajtait, mindkét felől való oldalküszöbivel
egyetembe, elméne velek mind zárjával együtt, minekutánna vállára vette volna:
és felméne azokkal a hegy tetejére, melly vala Hebron ellenében.
4. Annakutánna pedig megszerete egy asszonyembert a Sórek patakja
mellett, kinek neve Délila vala.
5. Felmenének pedig ahoz a Filiszteusok Fejedelmei, és mondának *
néki: Csald meg őtet és lásd meg, miben vagyon az ő nagy ereje, és miképen
vehetünk erőt rajta, hogy megkötözvén kínozzuk őtet: És mi mindnyájan adunk
kiki néked ezer és száz ezüstpénzt.
6. Monda azért Délila Sámsonnak: Mond meg, kérlek téged, nékem,
miben vagyon a te nagy erőd: és mivel köttethetnél meg, hogy megerőtelenülnél?
7. Felele néki Sámson: Ha megköténdnek engem hét szál nyers
gúzsvesszővel, mellyek még meg nem száradtak: tehát erőtlen lészek, és csak
ollyan lészek, mint egy a több emberek közzűl.
8. Vivének annakokáért néki a Filiszteusok Fejedelmei hét szál zöld
nyeres gúzsvesszőket, mellyek még meg nem száradtak vala: és megköté őtet
azokkal.
9. Továbbá lest vetettek vala ő nála a hálóházban: És monda néki: A
Filiszteusok rajtad vagynak Sámson! És elszakasztá a * gúszokat, miképen
elszakad a csepűből font fonal, mikor megéri azt a tűz, és nem esmérteték meg
az ő erőssége.
10. És monda Délila Sámsonnak: Ímé megcsúfoltál engemet, és
hazugságot szóltál nékem: Most mond meg nékem, kérlek, mivel köttethetel meg.
11. Ki felele néki: Ha megkötvén megkötnek engemet új vastag
kötelekkel, mellyekkelmég semmi dolgot nem tettek: akkor erőtlen lészek és ollyan
lészek mint egy a több emberek közzűl.
12. Hoza annakokáért Délila új vastag köteleket, és megköté őtet
azokkal, és monda néki: A Filiszteusok rajtad vagynak Sámson! (lest vetettek
vala pedig az ágyasházban) és elszakaztá azokat az ő karjairól, mind a fonalat.
13. És monda Délila Sámsonnak: Ez ideig csak csúfoltál engemet, és
hazugságokat szólottál nékem: Mond meg nékem, mivel köttethetnél meg? Felele
néki: Ha az én fejemnek hétszerbe font haját a szövő zugolyra tekered.
14. És az, a zugolyt szeggel megerősítvén, monda: Rajtad vagynak a
Filiszteusok Sámson! És felserkenvén álmából, dolgára méne mind a zugollyal és
a szeggel.
15. Amaz ismét monda néki: Hogy-hogy mondod: Szeretlek téged, és a
te szíved nincsen én velem? Immár három ízben csaltál meg engemet, és meg nem
jelentetted nékem, miben legyen a te nagy erőd.
16. Lőn pedig, hogy mikor * szorongatná őtet beszédekkel minden
nap, és untatná őtet: megszomorodék az ő lelke, úgyhogy meghalna.
17. Annakokáért megjelenté néki minden szívét, és monda néki:
Beretva nem volt * soha az én fejemen: mert Istennek szenteltetett vagyok az én
anyámnak méhétől fogva. Ha megnyírettetem, eltávozik tőlem az én erőm, és
erőtlen lészek, és ollyan lészek mind egy a több emberek közzűl.
18. Látván pedig Délila, hogy megmondotta volna néki minden szívét,
elkülde, hogy felhívnák a Filiszteusok Fejedelmeit, illy szókkal: Jöjjetek fel
az egyszer, mert megjelentette nékem minden szívét: Felmenének annakokáért ő
hozzá a Filiszteusoknak Fejedelmei, felvivén * a pénzt is az ő kezekben.
19. És elaltatá őtet az ő térdein, és híva elő egy férjfiat, és
elnyíreté az ő fejének hét fonatékját: és kezdé őtet nyomorgatni és eltávozék
tőle az ő erőssége.
20. És monda: Rajtad vagynak a Filiszteusok Sámson! Felserkenvén
annakokáért álmából, monda: Kimegyek most is mint egyébkor, és elmulatom az
álmot: és nem tudja vala, hogy az Úr eltávozott ő tőle.
21. Mikor megfogták volna azért őtet a Filiszteusok: * kiváják az ő
szemeit, és alávivék őtet Gázába; és megköték két erős vaslánczal, és őröl vala
a foglyoknak házában.
22. Kezde pedig az ő fejének haja megnevekedni, minekutánna
megnyíretett vala.
23. A Filiszteusoknak Fejedelmei pedig őszvegyültek vala, hogy nagy
áldozatot áldoznának az ő isteneknek * Dágonnak, és hogy örvendenének: mert ezt
mondják vala: Kezünkbe adta nékünk a mi istenünk Sámsont a mi ellenségünket.
24. És mikor látta volna őtet a község, dícsérék az ő isteneket, és
azt mondják vala: Kezünkbe adta a mi istenünk ellenségünket, és azt, a ki *
pusztítja vala a mi földünket, és a ki sokat megölt # vala közzülünk.
25. Lőn pedig, hogy mikor megvídámult volna az ő szívek, mondának:
Hívjátok Sámsont, hadd játszék előttünk: Előhívák azért Sámsont a foglyoknak
házából, hogy játszanék ő előttök, és állaták őtet az oszlopok közzé.
26. És monda Sámson a gyermeknek, a ki kezénél fogva hordozza vala
őtet: Vígy el engemet, hogy tapasztaljam meg az oszlopoket, mellyek tartják e
házat, hadd támaszkodjam hozzájok.
27. Továbbá a ház tele vala férjfiakkal és asszonyokkal, és ott
valának a Filsizteusoknak minden Fejedelmei; és a padlás felett, közel három
ezer férjfiak és asszonyok, kik nézik vala, mikor Sámson játszik vala.
28. Kiálta pedig Sámson az Úrhoz, és monda: Uram Isten, emlékezzél
meg, kérlek, én rólam, és * erősíts meg engemet, kérlek, csak ez egyszer, óh én
Istenem! hadd álljam bosszúmat egyszer az én két szemeimért a Filiszteusokon.
29. Megragadván annakokáért Sámson a közepén való két oszlopokat,
kiken az égész ház áll vala, hozzájok támaszkodék, egyikhez jobbkezével,
másikhoz balkezével.
30. És egyetembe monda Sánson: Haljak meg én együtt a
Filiszteusokkal! és nagy erővel megrándítván az oszlopokat, leszakada a ház a
Fejedelmekre, és mind az egész népre, melly vala a házban: És így halának meg *
azok, kiket ő megöle, mikor ő meghala, többen hogynem mint a kiket éltében
megölt vala.
31. Alámenének pedig az ő attyafiai, és az ő attyának egész háza,
és elvivék őtet, és felmenvén eltemeték őtet * Czóra és Estháol között,
Mánoáhnak az ő attyának koporsójába, ő pedig # ítélé az Izráelt húsz
esztendeig.