4. RÉSZ.
Isbósetet a maga szolgái megölik; kiket viszontag Dávid megölet.
Mikor pedig meghallotta volna a Saul fija Isbóset, hogy megholt
volna Abner Hebronban, igen megfogyatkozék az ő ereje. Sőt az egész Izráel
megrémüle.
2. Két Főhadnagya vala pedig a Saul fijának, egyiknek neve Bahana,
és a másiknak neve Rékáb, Rimmonnak fijai, ki Beerótból való vala, a Benjámin
fijai közzűl; mert Beerót is a Benjámin városai közzé számláltatik.
3. Elfutottak vala pedig a Beerótbeliek Gittaimba, * és lőnek ott
jövevények mind e mai napig.
4. Jónathának * pedig a Saul fijának vala egy sánta fija, (öt
esztendős vala mikor Jezréelből híre juta, hogy Saul megholt volna, és
Jónathán, és felvevé őtet a dajkája, hogy elszaladna vele; lőn pedig hogy mikor
a dajka gyorsan futna, a gyermeket elejté és megsántula) ennek neve vala
Méfibóset.
5. Elmenének azért a Beerótbeli Rimmonnak * fijai Rékáb és Bahana,
és bémenének Isbósetnek házába, mikor a nap felmelegült volna, és ő aluszik
vala az ő déli ágyasházában.
6. Bémenvén azért ezek a belső házba, mintha gabontá akarnának
kivinni, általüték * őtet az ötödik oldalcsont alatt; és ők, Rékáb és az ő
attyafia Bahana elszaladának.
7. Mikor azért ezek a házba bémentek volna, és ő az ő ágyasházában
az ágyán feküdnék, minekutánna őtet megsebesítették, és megölték volna, és
fejét vették volna, felvévén az ő fejét egész éjjel meének a sík mezőn.
8. Vivék pedig az Isbóset fejét Dávidnak Hebronba, és mondának a
Királynak: Ímhol Isbósetnek Saul fijának, a te ellenségednek feje; a ki kergeti
vala a te lelkedet, és az Úr bosszút állott e mai napon az én uramért a
Királyért, Saulon és az ő maradékán.
9. Felelvén pedig Dávid Rékábnak és Bahanának az ő attyafiának, a
Beerótbeli Rimmon fijainak, s monda nékik: Él az Úr, ki az én életemet
megszabadította minden nyomorúságból;
10. Hogy én azt, a ki nékem hírt hozott vala eztmondvná: Ímé
megholt Saul, (és annak úgy tetszik vala, hogy nékem nagy örömet mondana,)
megragadván megöletem őtet * Siklágban, holott ő azt vélte, hogy én nagy
jutalmat adnék néki hírmondásáért:
11. Mennyivel inkább az istentelen embereket meg kell büntetni, kik
* ágyában, maga házában ölték meg az igaz embert? Azért mos valyon s ne
kivánjam é meg az ő vérét a ti kezetekből, hogy titeket eltörlenélek a földről?
12. Parancsola azért Dávid az ő szolgáinak, hogy megölnék * őket;
és elvagdalák Hebronban a halastó mellett. Isbósetnek pedig fejét fogák, és
eltemeték az # Abner koporsójában Hebronban.