4. RÉSZ.

Isbósetet a maga szolgái megölik; kiket viszontag Dávid megölet.

Mikor pedig meghallotta volna a Saul fija Isbóset, hogy megholt volna Abner Hebronban, igen megfogyatkozék az ő ereje. Sőt az egész Izráel megrémüle.

2. Két Főhadnagya vala pedig a Saul fijának, egyiknek neve Bahana, és a másiknak neve Rékáb, Rimmonnak fijai, ki Beerótból való vala, a Benjámin fijai közzűl; mert Beerót is a Benjámin városai közzé számláltatik.

3. Elfutottak vala pedig a Beerótbeliek Gittaimba, * és lőnek ott jövevények mind e mai napig.

4. Jónathának * pedig a Saul fijának vala egy sánta fija, (öt esztendős vala mikor Jezréelből híre juta, hogy Saul megholt volna, és Jónathán, és felvevé őtet a dajkája, hogy elszaladna vele; lőn pedig hogy mikor a dajka gyorsan futna, a gyermeket elejté és megsántula) ennek neve vala Méfibóset.

5. Elmenének azért a Beerótbeli Rimmonnak * fijai Rékáb és Bahana, és bémenének Isbósetnek házába, mikor a nap felmelegült volna, és ő aluszik vala az ő déli ágyasházában.

6. Bémenvén azért ezek a belső házba, mintha gabontá akarnának kivinni, általüték * őtet az ötödik oldalcsont alatt; és ők, Rékáb és az ő attyafia Bahana elszaladának.

7. Mikor azért ezek a házba bémentek volna, és ő az ő ágyasházában az ágyán feküdnék, minekutánna őtet megsebesítették, és megölték volna, és fejét vették volna, felvévén az ő fejét egész éjjel meének a sík mezőn.

8. Vivék pedig az Isbóset fejét Dávidnak Hebronba, és mondának a Királynak: Ímhol Isbósetnek Saul fijának, a te ellenségednek feje; a ki kergeti vala a te lelkedet, és az Úr bosszút állott e mai napon az én uramért a Királyért, Saulon és az ő maradékán.

9. Felelvén pedig Dávid Rékábnak és Bahanának az ő attyafiának, a Beerótbeli Rimmon fijainak, s monda nékik: Él az Úr, ki az én életemet megszabadította minden nyomorúságból;

10. Hogy én azt, a ki nékem hírt hozott vala eztmondvná: Ímé megholt Saul, (és annak úgy tetszik vala, hogy nékem nagy örömet mondana,) megragadván megöletem őtet * Siklágban, holott ő azt vélte, hogy én nagy jutalmat adnék néki hírmondásáért:

11. Mennyivel inkább az istentelen embereket meg kell büntetni, kik * ágyában, maga házában ölték meg az igaz embert? Azért mos valyon s ne kivánjam é meg az ő vérét a ti kezetekből, hogy titeket eltörlenélek a földről?

12. Parancsola azért Dávid az ő szolgáinak, hogy megölnék * őket; és elvagdalák Hebronban a halastó mellett. Isbósetnek pedig fejét fogák, és eltemeték az # Abner koporsójában Hebronban.