5. RÉSZ.
Salamon készül a Templom építéséhez.
Elküldé pedig Hírmá, * Tírusnak Királya az ő szolgáit Salamonhoz,
mikor meghallotta vona, hogy az Izráeliták őtet kenték volna Királlyá az ő
attya helyett; mert szereti vala Hírám Dávidot minden időben.
2. És külde Salamon Hírámhoz, ezt izenvén néki.
3. Te tudod, hogy Dávid az én atyám nem építhete * Házat az ő
Urának Istenének nevének a hadak miatt, mellyekkel őtet körűlvették vala, míg
nem az Úr az ő lábainak talpa alá vetette azokat.
4. Most pedig az én Uram Istenem nyugodalmat * adott nékem
mindenfelől, úgyannyira hogy semmi ellenségem és senkitől semmi bántásom nincs.
5. Annakokáért ímé azt gondolom magamban, hogy én építsek Házat *
az én Uram Istenem nevének, a miképen szólott az Úr Dávidnak az én atyámnak,
ezt mondván: A # te fijad, kit helyetted ültetek a te királyiszékedbe, ő építi
meg azt a Házat az én nevemnek.
6. Most azért parancsolj, hogy nékem vágjanak czédrusfákat a
Libánuson. Az én szolgáim is együtt lesznek a te szolgáiddal; a te szolgáidnak
pedig szolgálatjok jutalmát megadom néked mind a szerint, a mint mondándasz;
mert te jól tudod, hogy nincsen mi közöttünk olly ember, ki a favágáshoz úgy
tudna, mint a Sídonbeliek.
7. Mikor azért meghallotta volna Hírám a Salamon izeneetét, igen
örüle, és monda: Áldott legyen az Úr e mai napon, ki Dávidnak * bölcs fiat
adott e sok számú népen.
8. És külde Hírám Salamonhoz követeket, ezt mondván: megértettem a
mi felől küldöttél hozzám; én megcselekeszem minden akaratodat mind a
czédrusfákra, mind a fenyőfákra nézve.
9. Az én szolgáim a Libánusról aláviszik a tengerre a fákat; én
pedig azokat szálakra rakatván a tengeren mind a helyig vitetem, a mellyet te,
hozzám küldvén, megjelentesz, és azokat ott kihányatom, és te vitesd el azokat.
Ebben pedig viszontag nékem kedves dolgot cselekeszel, ha * az pn háznépemnek
élést küldesz.
10. Ada azért Hírám Salamonnak czédrusfákat, és fenyőfákat, minden
kívánsága szerint.
11. Salamon pedig ada Hírámnak húszezer véka búzát az ő háznépének
táplálására, és szépen megtört húszezer kórus olajt. Ezt adja vala Salamon
Hírámnak minden esztendőnként.
12. Az Úr azért bölcseséget ada Salamonnak, a mind * megmondotta
vala néki: és békesség lőn Hírám között és Salamon között, és ők szövetséget #
tőnnek egymással.
13. Salamon Király pedig megparancsolá, hogy mind az egész
Izráelben az emberekben válogatást tennének: és választának harminczezer
embert.
14. Kiket elkülde a Libánusra, minden hónapra tíz-tíz embert egymás
után. Egy hónapig a Libánus hegyén valának, két hónapig az ő házoknál. Adónirám
vala pedig e válogatott embereknek Fejek.
15. Valának annakfelette Salamonnak teherhordói hetvenezeren és
nyolczvanezeren kővágói a hegyen.
16. A palléroknak fejedelmein kivűl, kikre Salamon a munkának
igazgatását bízt vala; kik háromezeren és háromszázan valának, kik a munkálkodó
népet szorgalmaztatják vala.
17. És parancsolván a Király, nagy köveket, drága szép köveket
hozának a Ház fundamentomának, faragott köveket.
18. Faragának azért Salamonnak és Hírámnak kőmívesei, és a Gibleusok;
és készitének fákat és köveket a Ház építésére.