A KIRÁLYOKRÓL.

ÍRT MÁSODIK KÖNYV.

1. RÉSZ.

Akházia betegsége; Tűz száll le mennyből Illyés kérésére.

Elszakada pedig * Moáb, Akhábnak halála után, az Izráeltől.

2. És mikor Akházia alá esett volna az ő felházának valami rostélján, melly ház Samariában vala: megbetegedék, és követeket külde el, kikknek azt parancsolá: Menjetek el, kérdjetek tanácsot a Baálzebubtól, az Ekronbeli istentől, ha meggyógyulok és e betegégből?

3. Az Úrnak Angyala pedig szóla Thesbites Illyésnek: Kelj fel, menj fel eleibe a Samariabeli Király követeinek, és szólj nékik: Nincsen é Isten * Izráelben, hogy Baálzebubhoz az Ekronbeli istenhez mentek tanácsot kérdeni?

4. Annakokáért azt mondja az Úr: Az ágyból, a mellyben feküdtél, fel nem kelsz, hanem kétség nélkűl * meghalsz. És mindjárt elméne Illyés.

5. És mikor a követek megtértek volna ő hozzá, monda nékik: Miért tértetek meg?

6. Felelének néki: Egy férjfiú jöve előnkbe, és monda nékünk: Menjetek el, térjetek vissza a Királyhoz, ki titeket elküldött, és mondjátok meg néki: Ezt mondja az Úr: Nincsen é Izráelben Isten, hogy te Baálzebubhoz az Ektronbeli istenhez küldesz tanácsot kérdeni? Annakokáért az ágyból, mellybe feküdtél, fel nem kelsz, hanem nyilván meghalsz.

7. Monda pedig nékik: Minémű személy vala az a férjfiú, ki előtökbe jött vala, és ezeket a beszédeket szóla néktek?

8. És felelének néki: Egy szőrös ember, ki szíjővvel övedezte vala bé derekát. Akkor monda: A Thesbites Illyés az.

9. És hozzá külde egy ötven ember előtt járó Főembert, az alatta való ötven emberrel; ki felmenvén ő hozzá (ímé pedig ő ül vala a hegy tetején,) monda néki: Isten embere, a Király azt parancsolja hogy szállj alá!

10. Felelvén Illyés, monda az ötven ember előtt járó Főembernek: Ha én Isten embere vagyok, szálljon * tűz alá az égből, és emésszen meg téged és az alattad való ötven embereket. Akkor tűz szálla alá az égből, és megemészté őtet és az ő ötven embereit.

11. Ismét pedig külde a Király ő hozzá más ötven ember előtt való Főembert, mind az ötven férjfiakkal egybe, ki szóla és monda néki: Isten embere, a Király azt parancsolja, hogy hamar jöjj alá!

12. És felele Illyés, és monda nékik: Ha Isten embere vagyok, szálljon tűz az égből alá, és emésszen meg téged, és a te ötven embereidet. Akkor tűz szálla alá az Istentől az égből, * és megemészté őtet és az ő ötven embereit.

13. Ismét elkülde pedig harmadik ötven ember előtt járó Főembert, az ő ötven embereivel egybe, és flmenvén ez az ötven ember előtt járó Főember, elméne és térdeir esék Illyés előtt, és könyörögvén néki, mondá: óh Isten embere, kérlek, legyen becsületes a te szemeid előtt az én lelkem, és ezeknek a te szolgáidnak, ez ötven embereknek lelkek!

14. Ímé tűz szálla le az égből és megemészté az ötven emberek előtt való elébbi két Főembereket, az ő ötven embereikkel egybe: Most azért legyen becsületes az én lelkem a te szemeid előtt!

15. szóla pedig az Úrnak Angyala Illyésnek: Menj alá vele, ne félj semmit tőle. Ki felkelvén aláméne vele a Királyhoz.

16. És szóla néki: Ezt mondja az Úr: mivelhogy követeket küldöttél tanácsot kérdeni * Baálzebubhoz az Ekrombeli istenhez, mintha nem volna Izráelben Isten, kinek beszédéből tanácsot kérdhetnél. Annakokáért fel nem kelsz ez ágyból, mellybe feküdtél, hanem nyilván meghalsz.

17. Meghala azért az Úrnak beszéde szerint, mellyett szólott vala Illyés, és uralkodék Jórám * ő helyette, Jórámnak a Jósafát fijának a Júdabeli Királynak második esztendejében: mert nem vala Akháziának fija.

18. Akháziának pedig több dolgai, mellyeket cselekedett, nemde nincsenek é megírva az Izráel Királyaink cselekedetekről iratott Krónika könyvben?