11. RÉSZ.

Athália megöleti a királyi magból valókat, ki is megölettetvén, Jóás lészen Királlyá.

Athália pedig Akháziának * annya, látván, hogy megholt # vala az ő fija, felkele és megölé mind a királyi magot.

2. Jóseba pedig Jórám Királynak leánya, Akháziának huga fogá Joást, Akháziának fiját, és ellopván őtet a Király fijai közzűl, kik megölettetnek vala, elrejté az ő dajkájával egybe az ágyasházban; és elrejték őtet Athália előtt és meg nem öletteték.

3. És elrejtve vala Joás az ő dajkájával egybe az Úr házában hat esztendeig, Athália uralkodik vala pedig a földön.

4. A hetedik esztendőben pedig elkülde Jójada, * és maga mellé vevé a Századosokat, Hadnagyokat és vitézeket, kiket bévivé az Úr házába, és kötést tőn velek, és megesküdteté őket az Úr házában, és megmutatá nékik a Király fiját.

5. És parancsola néki, mondván: Ezt kell cselekednetek: Ti közzűletek harmadrésze azoknak, kiknek fel kell * Szombatra jőni, a Király házát őrizzék szorgalmatosan;

6. A harmadrésze legyen a Súr kapuban, és harmadrésze a vitézek hátok megett való kapuban: és nagy szorgalmatossággal őrizzétek e házat, hogy senki reánk ne üssön.

7. A kik pedig közzűletek Szombaton mind kimennek, két részben legyenek; és vigyázzanak az Úr házának megőrizésére a Király körűl.

8. És vegyétek körűl a Királyt, kiki mind kezében tartván fegyverét: A ki pedig e rendre reá ütne azt megöljétek; és legyetek szüntelen a Király körűl, mind mikor kijő, mind mikor bémegyen.

9. Úgy cselekedének azért a Századosok, a mint meghagyta vala nékik Jójada Pap: és kiki magamellé vevé az ő férjfiait, azokat, kik bémennek vala Szombaton azokkal egybe, kik kijőnek vala Szombaton: és menének Jójada Paphoz.

10. És ada a Pap a Századosoknak kopjákat és * paizsokat, mellyek Dávid Királyéi valának az Úr házában.

11. És rendet állának a vitézek, kiki fegyverét kezében tartván, a háznak jobb oldalától fogva bal oldaláig, az oltár felé és a ház felé, a Király mellett mind köröskörűl.

12. És hozá Jójada a Király fiját, és fejébe tevé a koronát, és kezébe adá * a bizonyságtételt, és Királlyá tevék őtet, és megkenék; és kezekkel tapsolván, mondának: Éljen a Király.

13. Mikor pedig meghallotta * volna Athália a vitézeknek és a községnek zendülését, béméne a néphez az Úr házába.

14. Ki mikor kétfelé tekintett volna: Ímé a Király áll vala a kőláb mellett a szokás szerint, és a Fejedelmek és a tormbitások a Király előtt állnak vala, és az egész föld népe víg vala, és trombitálnak vala: akkor megszaggatá Athália az ő ruháit, és kiáltván, mona: Pártot ütöttek ellenem!

15. Parancsola azért Jójada Pap a Századosoknak, a sereg Hadnagyainak, és monda nékik: Engedjétek meg, hogy menjen ki a rendek között, és valaki őtet követi, azt is megöljétek fegyverrel. Mert azt mondja vala a Pap: Ne ölettessék meg az Úr házában.

16. És helyt adának néki, és arra az útra méne, mellyen a lovakat béviszik vala a Király házába, és ott * ölék meg őtet.

17. Kötést tőn pedig Jójada az Úr * között, a Király között és a nép között, hogy ők lennének az Úrnak népe: ismét a Király között és a nép között.

18. És elméne az egész föld népe a Baál templomába, és azt * elronták, és mind oltárait, mind képeit teljességgel letörék; és Matthánt a Baál papját # is megölék az oltárok előtt. És a Pap helyére állatá a tiszteket az Úrnak házában.

19. Annakfelette maga mellé vévén a Századosokat és a Hadnagyokat, és a vitézeket és az egész föld népét, elvivék a Királyt az Úrnak házából, és menének a vitézek kapujának útán a Király házához. És Joás üle a Királyok székibe.

20. És örvendeze mind az egész föld népe, és megnyugovék a város, minekutánna megölék * Atháliát fegyverrel a Király háza mellett.

21. Hét esztendős vala Jóás mikor uralkodni kezde.