17. RÉSZ.

Hóseás királysága Izráelben. Assiriai fogság Salmanasár által.

Akháznak a Júda Királyának tizenkettődik esztendejében kezde uralkodni Hóseás, Elának fija Samariában Izráelen, kilencz estendeig uralkodék.

2. És gonoszúl cselekedék az Úrnak szemei előtt; mindazáltal nem annyira, mint az ő előtte való Izráelbeli Királyok.

3. Ez ellen jött * vala fel Salmanasár az Assiriabeli Király és Hóseás szolgájává lőn néki, és adót ád vala néki.

4. Eszébe vevé pedig az Assiriabeli Király, hogy Hóseás pártot ütött volna ő ellene, mivelhogy követeket küldött vala Suához az Égyiptombeli Királyhoz és az Assiriabeli Királynak adót nem küld vala, mint minden esztendőnként szokott vala: annakokáért megfogá őtet az Assiriabeli Király, és megkötözvén a tömlöczbe veté.

5. És felméne az Assiriabeli Király az egész földre, felméne Samariába is, és megszállá azt három esztendeig.

6. Hóseásnak pedig kilenczedik * esztendejében vevé meg az Assiriabeli Király Samariát, és elvivé az Izráelt Assiriába; és leszállítá őket Halában és Hábórban a Gózán folyóvíz mellett, és a Médusoknak városaiban.

7. Így lőn * mivelhogy vétkeztek az Izráel fijai az ő Urok Istenek ellen, ki őket kihozta vala Égyiptom földébeől, hogy Faraónak az Égyiptombeli Királynak hatalma alatt ne lennének; és ők idegen isteneket tiszteltek.

8. És jártak a pogányoknak * szerzésekben, kiket kiűzuött vala az Izráel fijai elől az Úr, és az Izráel Királyainak cselekedeteik szerint.

9. És titkon cselekedtek az Izráel fijai hamis dolgokat az ő Urok Istenek ellen és építettek magoknak * magasságbeli oltárokat minden városokban, mind a várakban, mind a kerített városokban.

10. És emeltek magoknak faragott képeket és berkeket, minden magas halmokon, és minden * zöldellő fa alatt.

11. Jóillatot tévén ott minden magasságbeli oltárokon, mint a pogányok, kiket az Úr kiüzött vala előlök; és igen gonosz dolgokat cselekedtek, mellyekkel az Urat haragra indíták.

12. Szolgálván a bálványoknak, kik felől az Úr azt * parancsolta vala nékik: Azt ne cselekedjétek!

13. Akkor bizonyságot tőn az Úr Izráel ellen, és Júda ellen, mind a Próféták, mind a Látók * által ezt mondván: Térjetek meg a # ti gonosz útaitokró, és őrizzétek meg az én parancsolatimat és rendelésimet, az egész törvény szerint, mellyet parancsoltam a ti atyáitoknak; és mellyet ti hozzátok küldöttem az én szolgáim a Próféták által.

14. És ők nem engedének, hanem megkeményíték az ő nyakokat, az ő attyaiknak keménységek * szerint, kik nem hivének az ő Urokban Istenekben.

15. És megutálák az ő rendeléseit, és az ő kötését, mellyet * tett vala az ő attyaikkal, és az ő bizonyságtételeit, mellyekkel bizonyságot tőn ellenek; és hijábavaló dolgot követének, és hijábavalókká lőnnek, a körűltök való pogányokat követvén, kik felől azt parancsolta vala az Úr nékik, hogy úgy ne cselekednének mint azok.

16. És végezetre elhagyák az ő Uroknak Isteneknek minden parancsolatit, és csinálának magoknak öntött képeket, * két borjúkat és berket: és meghajlának az egész mennyei sereg előtt, és a Baálnak szolgálának.

17. És általvivék az ő fijaikat és leányaikat * a tűzön, jövendőket mondának, és varázslának: és magokat teljességgel erre adák, # hogy gonoszúl cselekednének az Úr előtt, hogy őtet haragra indítanák.

18. Annakokáért igen megharaguvék az Úrnak Izráelre, és elveté őtet * szeme elől: és semmi meg nem marada, hanem csak a Júda # nemzetsége.

19. Sőt még a Júda is nem őrizé meg az ő Urának Istenének * parancsolatit; hanem az Izráelnek szerzésiben járának úgy cselekedvén mint azok.

20. Elidegenűle * azért az Úr az egész Izráelnek magvától, és megsanyargatá őket, és a kóborlók kezébe adá őket, mígnem mint elvetné az ő szemei elől;

21. Mert elszakasztá Izráelt * a Dávid házától, és Királlyá tevék Jéroboámot a Nébát fiját. Megtartoztatá pedig Jeroboám az Izráelt, hogy az Úr után ne menne, és igen nagy vétekbe ejté őket.

22. És járának * az Izráel fijai Jéroboámnak minden bűneiben, mellyeket ő cselekedett vala; és el nem távozának azoktól.

23. Míglen elveté az Úr szemei elől az Izráelt, mint szólott vala minden ő szolgái, a Próféták * által. Így viteték el fogva az Izráel az ő földéből Assiriába, mind e mai napig.

24. Hoza annakutánna az Assiriabeli Király * embereket Babilóniából, Kutából, Avából, Hámátból, és Sefárvaimból, és beszállitá őket Samariának városaiba az Izráel népe helyett; kik bírák Samariát, és lakának annak városaiban.

25. Lőn pedig először, mikor ott kezdének lakni, nem félik vala az Urat; azért bocsáta az Úr ő reájok * oroszlánokat, kik megölik vala őket.

26. Mondának azért az Assiriabeli Királynak: A pogányok, kiket ide hoztál, és Samariának városaiba ültettél, nem tudják annak a földnek Istene tiszteletének módját: és reájok oroszlánokat bocsátott, kik megölik őket, mivelhogy nem tudják annak a földnek Istene tisztletének módját.

27. Parancsola azért az Assiriabeli Király, mondván: Vigyetek oda egyet a Papok közzűl, kiket onnét elhoztatok, a ki menjen el és lakjék ott, és tanitsa meg őket annak a földnek Istene tiszteletének módjára.

28. Elméne azért egy a Papok közzűl, kiket Samariából elvittek vala, és * lakék Béthelben; és tanítja vala őket, miképen tisztelnék az Urat.

29. Mindazáltal mindenik nemzetség kiváltképen való isteneket csinál vala magának, és helyheztetik vala azokat a magasságbeli oltároknak házában, mellyeket a Samariabeliek csináltak vala, minden nemzetség az ő városában, melyben lakik vala;

30. Mert a Babilóniabeli férjfiak csinálák a Sukkót Benótot: a Kutbeli férjfiaak cisnálák a Nérgelt: és a Hámátbeli férjfiak csinálák az Asimát;

31. A Háveusok pedig csinálák a Nibeházt és a Tartákot: a Sefárvaimbeliek pedig megégetik vala tűzzel az * ő magzatjaikat az Adraméleknek és Anaméleknek a Sefárvaimbeliek isteneinek.

32. Így tisztelik vala az Urat; és szerzének magok közzűl Papokat az ő magasságbeli oltáraik mellé, kik ő érettek áldoznak vala a magasságbeli oltároknak templomában.

33. És jóllehet tisztelik vala az * Urat, de mindazáltal az ő isteneiknek is szolgálnak vala a népeknek szokások szerint, a kik közzűl # elhozták vala őket.

34. Mind e mai napig cselekesznek az ő régi szokások szerint: nem tiztelik igazán az urat, és nem cselekesznek az ő végezések és szokások szerint, azaz, a törvény szerint és a parancsolat szerint, mellyet az Úr parancsolt vala a Jákób fijainak, kit *Izráelnek neveze.

35. Kötést tett vala pedig az Úr ő velek, és megparancsolta vala nékik, mondván: Né tiszteljetek idegen isteneket és ne imádjátok őket, és ne szolgáljatok, se áldozzatok nékik:

36. Hanem az Urat, a ki titeket kihozott az Égyiptom földéből nagy erővel és felemelt * karral, őtet tiszteljétek és imádjátok, és néki áldozzatok.

37. Annakfelette az ő rendeléseit, itéleteit, törvényét és parancsolatját, mellyeket megírt néktek, megőrizzétek, azokat cselekedvén minden időben; és az idegen isteneket ne tiszteljétek.

38. És a kötésről, mellyet veletek tettem, el ne felejtkezzetek, és ne tiszteljetek idegen isteneket:

39. Hanem a ti uratok Istenteket tiszteljétek; és ő megszabadít titeket minden ellenségeiteknek kezekből.

40. És nem lőnnek * engedelmesek, hanem az ő elébbi szokások szerint cselekedének.

41. Jóllehet ezek a pogányok tisztelték az Urat, de mindazáltal az ő faragot képeiknek is * szolgálnak vala. Még az ő fijaik is és az ő unokáik is a szerint cselekesznek mind a mai napig, a mint az ő eleik cselekedtek.