25. RÉSZ.

Jerusálemet megveszi Nabukodonozor: a nép vitetik a Babilóniai fogságra.

Lőn pedig az ő birodalmának kilenczedik esztendejében, a tizedik hónapban, és annak tizedik napján, eljöve * Nabukodonozor a Babilóniabeli Király minden ő seregeivel Jérusálem ellen; és tábort jára ellene; és kastélyokat csinálának ellene köröskörűl.

2. És alatta lőnek a városnak Sédékiás királynak tizenegyedik esztendejéig.

3. Mellynek negyedik * havának kilenczedik napján elhatalmazék az éhség a városban, és nem vala mit enni a föld népének.

4. És megrontaték a város, és elfutának a hadakozó férjfiak mindnyájan éjjel, annak a kapunak útán, mely a Király kerte meleltt való két kőfal között vala. A Káldeusok pdig mint körűlvették vala a várost; és a Király is elfuta a pusztának útán.

5. Megkergeték pedig a Káldeusoknak seregei a Királyt, és elérék őtet a Jérikó mezején és az ő serege mind eloszla ő mellőle.

6. És megfogák * a Királyt és elvivék őtet a Babilóniai Királyhoz Riblába: hol ő reá szentencziát mondának.

7. A Sédékiás fijait pedig az ő szeme láttára levágák; Sédékiásnak is szemeit kitolák, ércz békókba verék, és őtet * elvivék Babilóniába.

8. Az ötödik hónapban pedig, és annak hetedik napján, (ez a Nabukodonozor a Babilóniabeli Király uralkodásának tizenkilenczedik esztendeje) eljöve Nabuzár-Adán a vitézek Hadnagya: a Babilóniabeli Király szolgája Jérusálembe:

9. És felgyujtá az Úr házát, és a Király házát és Jérusálemben miden házakat, és minden nagy palotákat tűzzel megégeté.

10. Annakfelette Jérusálemnek kőfalait köröskörűl lerontá a Káldeusoknak serege, * melly a vitézek Hadnagyával vala.

11. A több népet pedig, melly a városban megmaradt vala, és azokat kik a Babilóniabeli Királyhoz hajtottak vala, és a több községnek sokaságát elvivé Nabuzár-Adán a vitézek Hadnagya.

12. A föld népének csak a szegényéből hagya ott a vitézek Hadnagya, szőlőmíveléseket és szántó s vető embereket.

13. A rézoszlopokat pedig, mellyek az Úr házában valának, és az eóüstöknek talpait, és a réztengert, melly az Úr házában * vala, öszveronták a Káldeusok, és azoknak rezét Babilóniába vivék.

14. Elvivék a fazekakat is, üstöket, vigasságtevő * szerszámokat, kalánokat és minden szolgálatra rendeltetett egyéb rézedényeket.

15. És elvivé a vitézek Hadnagya a serpenyőket, a medenczéket, mellyek közzűl némellyek aranyból, némellyek pedig ezüstből valának.

16. Akét rézoszlopot, * a réztengert, és az üstöknek talpait, mellyeket Salamon csinált vala az Úr házában; megmérhetetlen vala mind ezeknek az edényeknek rezek.

17. Az egyik oszlopnak magassága tizennyolcz sing vala, és azon felűl rézgomb vala, mellynek magassága három sing vala: és mind háló forma, mind pómagránátoknak formája vala a gombon felűl köröskörűl; mind ezek rézből valának: ezen formára vala a másik oszlop is a háló formával egybe.

18. Elvivé a vitézek Hadnagya Serája Papot * is az első rendből és Sofóniás Papot a második rendből, és az ajtónak három őrzőit.

19. És a városból elvőn egy Főembert, ki a hadakozó férjfiaknak előjáró Hadnagyok vala; és öt férjfiakat, kik a Király körűl forgolódnak vala, kik találtatnának a városban: és a seregnek főíródeákját, ki sereget gyüjt vala a föld népe közzűl: és hatvan férjfiakat a föld népe közzűl, kik ott találtatának a városban.

20. Felvevé mondom, ezeket Nabuzár-Adán a vitézek Hadnagya, és elvivék őket a Babilóniabeli Királyhoz Riblába.

21. És levágá s megölé őket a Babilóniai Király Riblában Hámátnak földében. És így viteték el Júda az ő * földéről.

22. A több népnek pedig, melly megmaradt vala a Júdában földében, mellyet meghagyott vala Nabukodonozor a Babilóniai Király, Tisztartót szerze Gedáliát Ahikámnak a Sáfán fijának fiját.

23. Mikor pedig meghallották volna a seregeknek minden Hadnagyai, az ő alattok való férjfiakkal egybe, hogy Tiszttartóva tette volna a Babilóniabeli * Király Gedáliát: elmenének a Gedáliához Mispába, tudniillik Ismáel Nétániának fija, és Jóhanán Kareának fija, és Serája a Nétofát városbeli Tánehumetnek fija, és Jahazánia Maakátinak fija, az ő alattok vaó férjfiakkal egybe.

24. És megesküvék néki Hedália, és a velek való férjfiaknak, és monda nékik: Ne féljetek a Káldeusoknak való szolgálattól. Legyetek vesztegséggel e földön és szolgáljatok a Babilóniabeli Királynak, és jól lészen néktek dolgotok.

25. Lőn pedig a hetedik hónapban, eljöve Ismáel, Netániának az Elisáma fijának fija, ki királyi magból való vala és vele együtt tíz férjfiak: és levágák Gedáliát, és meghala; annakfelette a Zsidókat is és a Káldeusokat, kik ő vele valának Mispában.

26. És felkele az egész nép kicsinytől fogva nagyig, még a seregeknek Hadnagyai is: és elmenének Égyiptomba; mert félnek vala a Káldeusoktól.

27. Lőn annakutánna Joákinnak a Júdabeli Királynak elvitele harminczhetedik esztendejében, tizenkettődik hónapban: annak a huszonhetedik napján, kivevé Evil-Merodák a Babilóniabeli Király az ő birodalmának első esztendejében Joákint a Júdának Királyát a fogházból;

28. És kegyesen beszéle vele, és feljebb tevé az ő székét a több Királyoknak székeknél, kik vele valának Babilóniában;

29. És elváltoztatá a fogságban való ruháit, és ő nála vala étele mindenkor éleetének minden idejében.

30. Az ő étele pedig mindenkor kijár vala, mellyet a Király ád vala néki naponként, az ő életének minden idejében.