5. RÉSZ.
Az Istennek szenteltetett kincsnek és a ládának a Templomba
helyheztetések.
Elvégezteték * pedig az Úr házának minden míve, mellyet míveltete
Salamon: és bévivé # Salamon a Dávidtól az ő attyától Isennek szenteltetett
jószágot, az ezüstöt, aranyat, és minden edényeket; és helyhezteté azokat az
Isten házának kincsei közzé.
2. Akkor Salamon öszvehívatá az * Izráel Véneit, és a
nemzetségeknek minden Fejedelmeit, és az Izráel háznépének Fejedelmeit
Jérusálembe, hogy felvinnék az Úr szövetségének ládáját, a Dávid városából
Sionból.
3. Gyülének azért fejenként az Izráel fijai a Királyhoz, a hetedik
hónak * Innepén.
4. És eljövének az Izráelnek minden Vénei, és a Léviták fogák a
ládát.
5. És felvivék a ládát a Gyülekezetnek sátorát, * és minden szent
edényeket, mellyek valának a sátorban: felvivék, mondom, azokat a Papok és
Léviták.
6. Salamon Király pedig és az Izráel sokasága, a kik ő hozzá
gyültek vala a láda előtt * juhokat és ökröket áldoznak vala, mellyek meg sem
számláltatnak vala, meg sem írattatnak vala a sokaság miatt.
7. És bévivék a Papok az Úr szövetségének ládáját az ő helyrére, az
Isten házának belső részébe a legszentségesb helybe, a Kérubimok * szárnyai
alá.
8. A Kérubimok pedig az ő szárnyaikat kiterjesztik vala a láda
felett és béfedezik vala a Kérubimok a ládát és annak ruadit felűl.
9. Azután kiljebb vonák annak rudjait, úgy hogy a rudaknak végei
megláttatnának a ládán kivűl, a legszentségesb helynek első része felől, de
onnét kivűl nem láttatnak vala. És ott volt a láda, mind e mai napig.
10. Nem volt egyéb a ládában, hanem a Mózes két * táblái, mellyeket
ő a Hóreb hegyén tett ala abban, mikor az Úr szövetséget tett volt az Izráel
fijaival, hogy Égyiptomból kijöttek vala.
11. Lőn pedig, mikor a Papok kijöttek volna a szent helyből, (mert
mindnyájan a Papok, kik ott valának, magokat * megszentelték vala, és akkor nem
kellett megtartaniok az ő rendeket.)
12. Hasonlatosképen az énekes Léviták mind, kik Asáftól, *
Hémántól, Jédutuntól valának, mind fijaik, mind attyokfijai, fejér ruhákba
öltözvén, czimbalmokkal, náblumokkal és hegedűkkel állanak vala napkelet felől
az oltárnál, és ő velek százhúsz kürtölő Papok:
13. Mert a kürtölőúknek és éneklőknek tisztek vala, egyenlőképen
zengeni az Úrnak dícséretére és tiszteletére: És mikor nagy felszóval
énekelnének kürtökkel, czimbalmokkal és mindenféle zengő szerszámokkal: és
mikor az Urat dícsérnék mondván: Mert * igen jó ő, mert örökké való az ő
irgalmassága! lőn mondom, hogy az Úr házát a köd bételné;
14. Annyira hogy a Papok nem shzolgálhatnának a köd * miatt; mert
az Úrnak dicsősége az Isten házát bétöltötte vala.