9. RÉSZ.

A Sébai Királyné Salamont látogatja.

A Séba * Királynéasszonya pedig, mikor hallotta volna Salamon hírét, eljöve, hogy megkisértené Salamont példabeszédekben, Jérusálembe igen nagy sereggel és tevékkel, mellyek hoznak vala drága fűszerszámokat; aranyat nagy bőséggel, és drágaköveket; és bémenvén Salamonhoz, megjelenté néki, valami az ő szívében vala.

2. Megfelele pedig * Salamon néki minden beszédére, és semmi el nem volt titkolva Salamontól, mellyet meg nem mondott volna néki.

3. És látá a Sébabeli Királynéasszony Salamonnak nagy bölcseségét * és minden házát, a mellyet épített vala.

4. Az ő asztalának étkét, szolgáinak is ülőhelyeket, és az ő szolgáinak udvarlásoknak módját, azoknak öltözeteket is, a képen pohárnokit és azoknak ruhájokat; és az ő áldozatját, mellyet áldozik vala az Úr házában, és a nagy álmélkodás miatt lélek is alig vala ő benne.

5. És monda a Királynak: Lám mind igaz volt, valamit hallottam volt az én lakóföldemben a te dolgaidról és bölcsességedről;

6. De nem hiszem vala azoknak szavokat, míg én magam eljőnék, és szemeimmel látnám; de ímé felét sem mondották volt meg nékem a te nagy bölcseségednek, sokkal meghaladtad a te híredet, mellyet hallottam felőled.

7. Boldogok a te embereid, és boldogok ezek a te szolgáid, kik mindenkor te előtted állanak és hallgatják * a te bölcseségedet!

8. Legyen e te Urad Istened áldott, ki téged annyira szeretett, hogy helyheztetne téged az ő székibe, hogy lennél a te Uradnak Istenednek Királya; mivelhogy a te Istened szerette az Izráelt, hogy megerősítené őtet mind örökké, és téged Királlyá választott ő rajtok, hogy szolgáltatnál igazságot és itéletet.

9. És ada a Királynak százhusz tálentom aranyat, és felette sok drága fűszerszámokat, és drágaköveket: mert soha nem hoztak többé illyen fűszerszámokat, minéműeket Sébának Királynéasszonya Salamon Királynak ada.

10. (Annakfelette Húrámnak szolgái is, és Salamonnak szolgái, kik hoztak vala aranyat * Ofirból: hoztak vala Algumimfákat és drágaköveket.

11. És csinála a Király az Algumimfákból grádicsokat az Úr házába és a Király házába, és hegedűket s náplumokat az éneklőknek; melly fákhoz hasonlatosok nem láttattak annakelőtte Zsidóországban)

12. Salamon Király pedig ada a Séba Királynéasszonyának valamit akara az ő kivánsága szerint, annak kivüle, a mit adott vala a Király azért, a mit az hozott vala. Annakutánna megtére, és elméne az ő földébe mind ő s mind az ő szolgái.

13. Vala pedig az aranynak nehézsége, melly esztendőnként béjő vala Salamonnak, hatszáz és hatvanhat tálentom arany.

14. Attól megválva, mellyet hoznak vala a kalmárok és kereskedők; de még az Arábiabeli minden Királyok is, és annak a földnek Fejedelmei hoznak vala aranyat és ezüstöt Salamonnak.

15. Csináltata pedig Salamon Király kétszáz apró kerek paizsokat vert aranyból, mindenik paizsban hatszáz vert arany siklus vala.

16. Háromszáz öreg paizst is csináltata vert aranyból; mindenik paizsra háromszáz arany siklus megyen vala, mellyeket a Király feltétetett vala a Libánus erdejének * házában.

17. Csináltata azután a Király nagy királyiszéket * elefánttetemből, mellyet tiszta arannyal megboríta.

18. Hat grádics vala pedigfel a székre, mellynek a talpa is aranyból vala, mellyek a székhez ragasztattak vala; a kezeinek mindkét felől támaszai valának az ülőhelynél, és a kezek támaszai mellett két oroszlán áll vala.

19. Tizenkét oroszlán áll vala pedig ott a hat grádicson mindkét felől: Soha semmi országban nem volt illyen királyiszék.

20. Annakfelette Salamon Királynak minden ivóedényei aranyból valának: a Libánus erdeje házának is minden edényei tiszta aranyból valának: nem vala azok között semmi ezüst: mert azt * semmi becsületben nem tartják vala a Salamon idejében;

21. Mert a Király hajói elmennek vala Társisba, a Húrám shzolgáival együtt; egyszer mennek vala a hajók minden harmad esztendőben Társisba, honnan hoznak vala aranyat, ezüstöt, elefánttetemet, majmokat és pávákat.

22. És felűlhaladá Salamon Király e földnek minden Királyait * gazdagsággal és bölcseséggel.

23. És e földnek minden Királyai kívánnak vala * szembe lenni Salamonnal, hogy hallhatnák az ő bölcseségét, mellyet Isten adott vala az ő szívébe.

24. Azok pedig mindnyájan ajándékot visznek vala néki, arany és ezüst edényeket, ruhákat, fegyvert, fűszrszámokat, lovakat és öszvéreket esztendőnként.

25. Valának azért Salamonnak négyezer lovaknak * való istállói, és szekrei és tizenkétezer lovagjai, kiket rendelet a szekreknek városaiba, és a Kirly mellé Jérusálembe.

26. És uralkodik vala mind a Királyokon az Eufrátes * folyóvíztől fogva, mind a Filiszteusok földéig, és az Égyiptom határáig.

27. És olyan bőségessé tevé a Király az ezüstöt Jérusálemben, mint * a köveket, és a czédrusfákat elbővíté mint a vad figefákat, melyek nevekednek a mezőségen bőséggel.

28. Hordnak vala pedig Salamonnak lovakat Égyiptomból és minden egyéb földről.

29. Salamonnak pedig több lett * dolgai, mind az elsők s mind az utolsók, avygy nem írattattak é meg a Nátáná Próféta könyvében, és a Silóbeli Ahija prófétziájában, és Jehdó Prófétának Jéroboám ellen a Nébát fija ellen írt látásaiban?

30. Uralkodék pedig Salamon Jérusálemben az egész Izráelen * negyven esztendeig.

31. És elaluvék Salamon az őattyaival egyetemben; és eltemeték őtet az ő attyának Dávidnak városában, és uralkodék helyette az ő fija Roboám.