13. RÉSZ.

Abija szerencsés harcza Jéroboám ellen.

Jéroboám Királynak * tizennyolczadik esztendejében kezde uralkodni Abija a Júda országán.

2. Három esztendeig uralkodék Jérusálemben, kinek annyának neve Mekája vala, ki vala a Gibeából való Uriel leánya: és hadakozás vala Abija * és Jéroboám között.

3. Annakokáért felkész1té Abija az ő hadát, erős hadakozókat négyszázezer válogatott férjfiakat; Jéroboám pedig rendele ő ellene nyolczszázezer válogatott erős férjfiakból álló hadat.

4. Akkor felállván Abija a Sémáraim hegyének tetején, melly az Efraimnak hegyes földén vala, monda: Hallgassátok meg szómat, Jéroboám és az egész Izráel!

5. Avagy nem kell é néktek meggondolnotok, hogy a Izráelnek Ura Istene adta volt Dávidnak * a birodalmat az Izráelen mind örökké: néki és az ő fijainak állandó szövetséggel?

6. Mindazáltal felkele Jéroboám a Nébát fija, Salamonnak a Dávid fijának szolgája, és támada * az ő Ura ellen.

7. Azután gyűlének ő hozzá a hijábavaló és álnok emberek, kik elhatalmazának Roboámnak a Salamon fijának ellene, mikor Roboám gyermek és félelmes szívű volna, és azok ellen magát nem oltalmazhatná.

8. És modt azt gondoljátok, hogy ti ellene állhatok az Úr országának, melly a Dávid fijának * kezekben vagyon: És sok nép vagyon veletek: de az aranyborjúk is, mellyeket öntetett # Jéroboám néktek istenek gyanánt, veletek vagynak.

9. Avagy nem ti * űztétek el az Úrnak Papjait az Áron fijait, és a Lévitákat? És nem ti szerzettetek é magatoknak Papokat, mint egyéb országoknak nemzetségei, akárkit, a ki az ő szolgálatjának felszentelésére egy gyermekded tulokkal és hét kossal eljött, és lett a bálványoknak Papja, a mellyek nem istenek.

10. Mi mellettünk vagyon pedig a mi Urunk Istenünk, kit mi el nem hagytunk: a Papok pedig, kik az Úrnak szolgálnak, az Áron fijai és a Léviták forgolódnak, az ő tisztekben.

11. És áldoznak az Úrnak égőáldozattal minden reggel és minden estve, a jóillattételre is, a szent kenyereknek a tiszta sztalra való elrendelésére, és az aranygyertyatartóra szövétnekeivel egybe ők viselnek gondot, meggyujtván azokat minden estve: mert megtartjuk a mi Urunknak Istenünknek rendelsété; ti pedig elhagytátok őtet.

12. Annakokáért ímé mi velünk vagyon Hadnagy gyanánt az Isten: és az ő Papjai e zendő * kürtökkel, hogy ti ellenetek kürtöljenek, Izráelnek fijai, ne harczoljatok a ti atyáitoknak Ura Istene ellen; mert nem lesztek szerencsések~

13. Jéroboám pedig lest vete nékik, hogy őket hátúl * venné: És illyen módon ők a Júda nemzetségének előtte valának: a kik pedig lesben valának, azok hátok megett valának.

14. Látván pedig a Júda nemzetsége, hogy ímé mind elől mind hátúl rajtok volnának: kiáltának az Úrhoz, a Papok pedig trombitálnak vala.

15. Trombitálnak vala a Júda férjfiai is; és mikor trombitálnának * a Júda férjfiai: az Isten megveré Jéroboámot és az egész Izráelt, Abija és Júda előtt.

16. Annakokáért elfutának az Izraeliták a Júdától való féltekben, és adá az Isten azokat ezek kezébe.

17. Mert megveré őket Abija és az ő népe felette iden, úgyannyira hogy az Izraeliták közzűl elhullanának seb miatt ötszázezer válogatott férjfiak.

18. És illyen módon megaláztatának az Izráeliták az időben, és erőt vőnnek a Júda fijai: mert bíznak vala az ő attyaiknak Urában Istenében.

19. És üldözé Abija Jéroboámot, és megvőn ő tőle egynéhány várost, Béthelt és annak faluit, Jésanát és annak faluit, és Efrávint és annak faluit.

20. És nem vehete többé erőt Jéroboám Abija idejében, hanem megveré őtet az Úr és meghala.

21. Megerősödék azért * Abija, ki vett vala magának tizennégy feleségeket, kiktől nemze huszonkét fiakat, és tizenhat leányokat.

22. Abijának több dolgai, útai és beszédei megírattak az Iddó * Próféta könyvében.