21. RÉSZ.
Jórám gonoszul uralkodik s elvész.
Meghala pedig Jósafát * az ő attyaival egyetemben, és eltemették az
ő attyaival a Dávod városában: és uralkodék az ő fija Jórám helyette.
2. Meghala pedig Jósafát * az ő attyaival egyetemben, és eltemették
az ő attyaival a Dávid városában: és uralkodék az ő fija Jórám helyette.
3. Adott vala pedig nékik az ő attyok sok ezüst és arany ajándékot,
drága marhákat, és Júdában erős városokat: de az országot Jórámnak adá,
mivelhogy ő volna elsőszülötte.
4. Kezde azért Jórám az ő attyának országában uralkodni, és mikor
immár abban megerősödött volna: az ő attyafiait mind megölé fegyverrel; az
Izráel Fejedelmei közzűl is egynéhányat.
5. Harminczkét * esztendős korában kezdett vala uralkodni Jórám, és
nyolcz ezstendeig uralékodék Jérusálemben.
6. És jára az Izráel Királyainak útjokon a mint cselekeszik vala az
Akháb háznépe; mert az Akháb leányát vette vala magának feleségűl; és az Úr
szemei előtt gonosz dolgot cselekedék.
7. Nem akará mindazáltal az Úr a Dávid házát elveszteni, a
szövetségéért, # mellyet tett vala Dáviddal, és mivelhogy igéretet tett vala,
hogy adna néki ## szövétneket, és az ő fijainak minden időben.
8. Az ő idejében szakada el * Edom, hogy a Júda birodalmában ne
lenne, és Királyt választának magoknak.
9. Jórám azért elméne az ő Főembereivel és a vele való minden
szekereivel: és felkelvén éjjel,megveré az * Edomitákat, kik őtet
megkörnyékezték vala, és azoknak szekereiknek fejedelmeit.
10. Mindazáltal Edom ugyan elszakada tőle, hogy a Júda alatt ne
lenne mind e mai napig. Ugyan akkor elszakada Libna is, hogy Jórám birodalmában
ne lenne, mivelhogy elhagyta volna az ő attyainak Urát Istenét.
11. Ő is rakata a Júdának hegyein oltárokat, és azt mivelé, hogy a
Jérusálembeliek paráználkodnának, sőt ugyan felindítá őket arra, a Júdával
egybe.
12. Juta pedig azonközben az Illyés Próféta irása hozzá, mely így
vala: Ezt mondja a te atyádnak Dávidnak Ura Istene: Milvehogy nem járál a te
atyádnak Jósafátnak útán, sem a Júda Királyának Asának útán:
13. Hanem járál az Izráel Királyainak útjokon, és praáználkodtatád
a Júdát és a Jérusálemben lakozókat, a mint az Akháb háza is paráználkodtatá az
Izráelt; annakfelette a te atyádfiait, a te atyád cselédeit megöléd, kik sokkal
jobbak voltak náladnál:
14. Ímé az Úr nagy csapást bocsát a te népedre, fijaidra,
feleségeidre, és minden jószágodra.
15. Te pedig sok nyavalánkban gyötreltetel, * bélednek fájdalmaiban
lészesz mind addig, míg a te béled naponként kimegyen a nagy betegség miatt.
16. Felindítá azért az Úr Jórám ellen a Filiszteusok és az
Arábiabeliek elméjeket, kik a szerecsenekkel határosok valának.
17. Kik mikor felindultak volna Júdára, reá ütének, és zsákmányt
vetének mindenben, valami találtaték a Király házában; annakfelette fijait és
feleségeit elvivék, és több nem marada meg fijai közzűl, hanem a legkisebb
Joákház.
18. És mind ezek után megveré őtet az Úr, bélinek szertelen nagy
fájdalmával, melly gyógyíthatatlan vala.
19. Lőn pedig egynéhány napok után, mikor a Prófétától mondott idő
határa eljött volna két esztendő mulva, az ő béle mind kijára betegségében, és
meghala nagy kinokban: és a köziség nem égete néki drága illatú szerzsámokat az
ő temetőhelyén, mint az ő * attyainak égettek vala.
20. Harminczkét esztendős vala, mikor uralkodni kezde, és nyolcz
esztendeig uralkodék Jérusálemben. És mikor minden gyönyörűség nélkűl * élt
volna: eltemeték őtet a Dávid városában, de nem a Királyok koporsójában.