21. RÉSZ.

Jórám gonoszul uralkodik s elvész.

Meghala pedig Jósafát * az ő attyaival egyetemben, és eltemették az ő attyaival a Dávod városában: és uralkodék az ő fija Jórám helyette.

2. Meghala pedig Jósafát * az ő attyaival egyetemben, és eltemették az ő attyaival a Dávid városában: és uralkodék az ő fija Jórám helyette.

3. Adott vala pedig nékik az ő attyok sok ezüst és arany ajándékot, drága marhákat, és Júdában erős városokat: de az országot Jórámnak adá, mivelhogy ő volna elsőszülötte.

4. Kezde azért Jórám az ő attyának országában uralkodni, és mikor immár abban megerősödött volna: az ő attyafiait mind megölé fegyverrel; az Izráel Fejedelmei közzűl is egynéhányat.

5. Harminczkét * esztendős korában kezdett vala uralkodni Jórám, és nyolcz ezstendeig uralékodék Jérusálemben.

6. És jára az Izráel Királyainak útjokon a mint cselekeszik vala az Akháb háznépe; mert az Akháb leányát vette vala magának feleségűl; és az Úr szemei előtt gonosz dolgot cselekedék.

7. Nem akará mindazáltal az Úr a Dávid házát elveszteni, a szövetségéért, # mellyet tett vala Dáviddal, és mivelhogy igéretet tett vala, hogy adna néki ## szövétneket, és az ő fijainak minden időben.

8. Az ő idejében szakada el * Edom, hogy a Júda birodalmában ne lenne, és Királyt választának magoknak.

9. Jórám azért elméne az ő Főembereivel és a vele való minden szekereivel: és felkelvén éjjel,megveré az * Edomitákat, kik őtet megkörnyékezték vala, és azoknak szekereiknek fejedelmeit.

10. Mindazáltal Edom ugyan elszakada tőle, hogy a Júda alatt ne lenne mind e mai napig. Ugyan akkor elszakada Libna is, hogy Jórám birodalmában ne lenne, mivelhogy elhagyta volna az ő attyainak Urát Istenét.

11. Ő is rakata a Júdának hegyein oltárokat, és azt mivelé, hogy a Jérusálembeliek paráználkodnának, sőt ugyan felindítá őket arra, a Júdával egybe.

12. Juta pedig azonközben az Illyés Próféta irása hozzá, mely így vala: Ezt mondja a te atyádnak Dávidnak Ura Istene: Milvehogy nem járál a te atyádnak Jósafátnak útán, sem a Júda Királyának Asának útán:

13. Hanem járál az Izráel Királyainak útjokon, és praáználkodtatád a Júdát és a Jérusálemben lakozókat, a mint az Akháb háza is paráználkodtatá az Izráelt; annakfelette a te atyádfiait, a te atyád cselédeit megöléd, kik sokkal jobbak voltak náladnál:

14. Ímé az Úr nagy csapást bocsát a te népedre, fijaidra, feleségeidre, és minden jószágodra.

15. Te pedig sok nyavalánkban gyötreltetel, * bélednek fájdalmaiban lészesz mind addig, míg a te béled naponként kimegyen a nagy betegség miatt.

16. Felindítá azért az Úr Jórám ellen a Filiszteusok és az Arábiabeliek elméjeket, kik a szerecsenekkel határosok valának.

17. Kik mikor felindultak volna Júdára, reá ütének, és zsákmányt vetének mindenben, valami találtaték a Király házában; annakfelette fijait és feleségeit elvivék, és több nem marada meg fijai közzűl, hanem a legkisebb Joákház.

18. És mind ezek után megveré őtet az Úr, bélinek szertelen nagy fájdalmával, melly gyógyíthatatlan vala.

19. Lőn pedig egynéhány napok után, mikor a Prófétától mondott idő határa eljött volna két esztendő mulva, az ő béle mind kijára betegségében, és meghala nagy kinokban: és a köziség nem égete néki drága illatú szerzsámokat az ő temetőhelyén, mint az ő * attyainak égettek vala.

20. Harminczkét esztendős vala, mikor uralkodni kezde, és nyolcz esztendeig uralkodék Jérusálemben. És mikor minden gyönyörűség nélkűl * élt volna: eltemeték őtet a Dávid városában, de nem a Királyok koporsójában.