23. RÉSZ.

Jójada Joást Királlyá teszi: Atáliát megöleti.

A hetedik * esztendőben pedig megerősödék Jójada, és maga mellé vevé a szövetségben a Századosokat, Azáriát a Jérohám fiját, Ismáelt a Jóhanán fiját, Azáriát az Obed fiját, Maaséját az Adája fiját, és Elisafátot a Zikri fiját.

2. Kik a Júda országát körűl eljárván, öszvegyüjték Júdának minden városaiból a Lévitákat, és az Izráel attyainak Fejedelmeit, és jövének Jérusálembe.

3. Szövetséget tőn pedig mind az egész Gyülekezet a Királlyal az Isten házában, minekutánna Jójada e képen szólott volna nékik: Ímé a Király fija fog uralkodni, a mint az Úr * szólott volt a Dávid ijairól;

4. Azért dolgotok e legyen: Harmadrész közzűletek, kik a Szombatra szoktatok feljönni a Papok és a Léviták közzűl, ajtónálló legen.

5. Harmadrész a Király házánál, és harmadrész a főkapunál álljon: az egész község pedig legyen az Úr házának pitvariban;

6. Senki ne menjen bé az Úr házába, hanem csak a Papok, és a kik szolgálnak a Léviták közzűl, ők menjenek bé: mert szent dologra rendeltettek; az egész gyülekezet tartsa meg az Úr parancsolatjához.

7. És a Léviták körűlvegyék a Királyt, kinek-kinek mind fegyvere legyen kezében, és valaki bémenne a házba, ottan megölettessék; és a Király mellett legyetek, mikor bémegyen és mikor kijövénd.

8. És mind a szerint cselekedének a Léviták és a Júdának egész gyülekezete, a mint nékik parancsolt ala Jójada Pap, és kiki maga mellé veszi vala az ő birodalmában való férjfiakat: mind azokat, a kik felmennek vala a Szombatra, mind a kik kijőnek vala Szombaton: Jójada Pap nem engedé, hogy a Lévitáknak seregek elmenne.

9. És adá Jójada Pap a Századosoknak dárdákat, paizsokat és pánzcélokat, mellyek Dávid Királyéi voltak, mellyek az Isten házában valának.

10. És állítá az egész gyülekezetet (kiknek fegyverek kezekben vala) a háznak jobb részétől fogva a háznak bal felől való részéig, az oltár mellett és a ház mellett a Király körűl.

11. Akkor kihozák a Király fiját, és a koronát fejébe tevék, és a Királyhoz illendő ékességet reá adák, és Királlyá tevék őtet és megkené őtet Jójada és az ő fijai, és mondának; Éljen a Király!

12. Mikor pedig meghallotta volna Atália a futosó népnek zengését, kik a Királyt dícsérik vala; akkor ő is felméne a nép közzé az Úr házába.

13. Holott mikor látta volna, hogy a Király állana az ő * oszlopánál a belső pitvarnak bémenetelinél, és a Fejedelmek és a trombitások a Király mellett volnának, és hogy a föld népe is örülne, trobitálna, és az énekesek a zengő szerszámokkal énekelnének kik tudósok valának az isteni dícséretben: Atália zonnal ruháit kezdé szaggatni magán, és monda: Pártolás vagyon! pártolás!

14. Kiküldé pedig Jójada Pap a Századosokat, a seregek Hadnagait, mondván nékik: Engedjétek, hogy * menjen ki a rendeek között, és valaki utánna menne fegyverrel megölettessék. Mert ezt mondja vala a Pap: Ne öljétek meg őtet az Úr házában.

15. Adának azért néki helyet, hogy kimehetne és mikor béjutott volna a Király háza felé a lovaknak kapuján, # ott vágák le őtet.

16. Szövetséget tőn pedig Jójada, ő maga között, a nép között és a Király között, hogy ők az Úr népei lennének.

17. Béméne azért mind a sokasága * Baál házába, és azt elrontá, és annak mind oltárait s mind bálványait egybetöré: Mattánt pedig a Baál Papját az oltárok előtt # ölék meg.

18. És helyekre állatá Jójada a tiszteket az Úr házában, mellyeket bíztak vala a Papokra és Lévitákra, kiket Dávid * elrendelt vala az Úr házában, hogy áldoznának egészen égőáldozatokkal az Úrnak, a mint a Mózes törvényében megírattatott, nagy vígassággal és énekszóval, a Dávid rendelése szerint.

19. Helyekre állítá az * ajtónállókat is az Úr házának kapuira, és semmi dologban való tisztátalan bé nem mehet vala.

20. Azután maga mellé vevé a Századosokat és a fő urakat, mind azokkal egyetemben, kik a községen uralkodnak vala, és mind a föld népét, és kivivé a Királyt az Úr házából, és bémenének a Király házának nagyobbik kapuján: és helyhezteték a Királyt a királyiszékbe.

21. Nagy örömben lőn azért a földnek minden népe, és a város is megnyugovék: minekutánna * Atáliát megölék fegyverrel.