6. RÉSZ.

Az ellenségtől, hamis Prófétáktól és attyafiaktól, a munka eleibe vetett akadályok.

Mikor pedig meghallotta volna Sanballát és * Tóbiás,és az Arábiabeli Gésem, és ami több ellenségink, hogy megépítettem volna a kőfalt, és nem maradt volna azon semmi romlás; jóllehet még ez ideig a kapukra az ajtókat meg nem csináltattam vala:

2. Külde Sandballát és Gésem én hozzám illyen beszédekkel: Jere ki, és egyenlő akaratból tanácskozzunk, az Onó mezején való faluk közzűl egyben: ők pedig elgondolták volt magokban, * hogy nékem ártanának.

3. Küldék azért követeket hozzájok illyen beszédekkel: Nagy dolgot cselekeszem, azért nem mehetek: megszünnék e dolog, ha én attól eltávozván, hozzájok mennék.

4. Küldének pedig ezen beszédekkel én hozzám négy rendben, és azon beszédekkel felelék nékik.

5. Küldé továbbá hozzám Sanballát ugyanazon beszédekkel az ő szolgáját ötödször, kinek kezében vala egy felnyitott levél.

6. Mellyben e vala írva: A Pogányok között ez a hír, és Gásmu mondaj: Hogy te és a Zsidók pártot akartok ütni; annakokáért építed te a kőfalt, és te vagy nékik Királyok: és egyéb beszédek is valának.

7. És hogy Prófétákat is rendeltél, kik hirdetnék te felőled Jérusálemben, ezt mondván: Király vagyon Zsidóországban! Melly dolognak híre a Királyhoz elérkezik; annakokáért jöjj ki, és egyenlő akaratból tanácskozzunk!

8. Akkor illyen beeszédekkel küldék ő hozzá: semmi nincsen abban, a mit te mondasz: hanem csak magadtól gondoltad azokat a te szívedben;

9. Mert mind ezek el akarnak vala minket * rettenteni, ezt mondván: Elunják a munkát, és elhagyják: Most azért Uram, erősítsd meg az én kezeimet!

10. És mikor mentem volna Sémájánank, a Delája fijának házába, ki Mehetabéel fija vala, ki az ő házába zárkozott vala, onda: Menjünk az Isten házába belől a templomba, és zárjuk béa templomnak ajtait; mert eljőnek, hogy megöljenek téged: ez éjjel jőnek el, hogy megöljenek téged.

11. Kinek én mondék: A vagy illyen férjfiúnak minémű én * vagyok, illik é elfutni? A vagy ki volna az, a ki én hozzám hasonló lévén, az ő életének megtartásáért is bé merne a templomba menni? Nem megyek!

12. És eszembe vevém, hogy nem az Isten küldötte őtet: hanem azt a prófétziát mondotta ellenem; mivelhogy Tóbiás és Sanballát * bérlették volna őtet ellenem;

13. Mert bérben fogadtatott volt meg, hogy én megrettennék, és a képen cselekedvén vétkezném; és lenne gonosz nevem ő nálok, mellyel gyalázhatnának engemet.

14. Emlékezzél meg én Istenem Tóbiásnak és Sanballátnak cselekedetekről, a jövendőmondó Nohádja asszonyról is és a több jövendőmondokról, kik rettentettek engemet!

15. Elvégezteték azért a kőfal Elul hónap huszonötödik napján; ötvenhét napokon.

16. Mikor pedig mindenelenségink meghallották volna: megfélemlének minden Pogányok, kik körűltünk valának és lefüggeszték a földre az ő szemeiket, és megesmérék, hogy a mi Istenünktől lett volna e dolog.

17. Akkor is sok levelet küldének vala a Zsidók között való Főemberek Tóbiásnak, viszontag Tóbiástól sok levelek jőnek vala ő hozzájok:

18. Mert sokan Zsidóországban ő hozzá esküdtek vala, mivelhogy veje vala Sékániának az Arah fijának; és Johanán az ő fija, Mesullámnak a Bérékiás fijának leányát vette vala.

19. Annak jócselekedetit is beszélik vala előttem, és az én beszédimet megviszik vala néki, leveleket pedig Tóbiás gyakorta küld vala, hogy engemet elrettentene.