3. RÉSZ.
Hámán Igyekszik a Zsidóknak eltörlésére.
Ezek után nagy méltóságra emelé Assvérus Király Hámánt, Hammedáta
fiját és felmagasztalá őtet, és az ő székit minden Fejedelmei között, kik vele
valának, feljebb helyhezteté .
2. A Királynak minden szolgái pedig, kik a Királynak kapujában
valának, meghajtják vala magokat és térdet hajtanak vala Hámánnak: mert úgy
parancsolta vala meg nékik a Király: Márdokeus pedig sem meg nem hajtja vala
magát, sem térdet nem hajt vala.
3. Mondának azért a Király szolgái, kik a Király kapujában valának,
Márdokeusnak: Miért szeged meg a Király parancsolatját?
4. Lőn pedig mikor 1gy szólnának néki minden nap, és nem gondolna
velek, megizenék Hámánnak, hogy meglátnák, ha Márdokeus megmaradna é az ő
beszédében: mert megmondotta vala nékik, hogy ú Zsidó volna.
5. Látá azért Hámán, hogy Márdokeus nem hajtaná meg magát, sem
térdet nem hajtana előtte: és megtelék Hámán haraggal.
6. És kicsiny dolognak tartja vala, csak az egy Márdokeusnak
halálát, (mert megmondották vala néki a Márdokeus nemzetségét) annakokáért igyekezik vala Hámán elveszteni minden
Zsidókat, kik Assvérusnak egyész országában valának, Márdokeusnak nemzetét.
7. Az első hóban (ez a Nisán nevű hó) Assvérus Királynak
tizenkettődik esztendejében, vetének Púrt, * azaz, sorsot Hámán előtt napról
napra és hónapról hónapra, a tizenkettődik hónapig, mellyet Adárnak hínak;
8. Mert mondott vala Hámán Assvérus Királynak; Vagyon egyféle
nemzet, ki eloszlott és elszéledett országod minden tartományinak népei között:
kik különböznek törvénnyel minden nemzetségtől, és a Király törvényében nem
járnak; azért nem hasznos a Királynak, hogy őket ollyan módon engedje élni.
9. Ha a Királynak tetszik, 1rják meg, hogy ők vesztessenek el; és
tizezer tálentom ezüstöt adok a kincstartóknak, hogy a Királynak tárházába
vigyék.
10. Kivoná pedig a Király a maga ujjából a gyűrűt, és adá *
Hámánnak, a Hammedáta fijának, a Zsidók ellenségének.
11. Monda annakfelette a Király Hámánnak: Az ezüst mellyet ígérsz,
tiéd legyen, és a nép is: és azt cselekedjél vele, a mi néked tetszik.
12. Előhivattatának annakokáért
a Királynak Íródeákjai, az első hónak tizenharmadik napján, és írának
szinte úgy, mint megparancsolta vala Hámán a Király Fejedelmeinek és a
Hadnagyoknak, kik a tartományokban valának, és minden népek Fejedelmeinek,
minden tartományoknak, kinek-kinek mind az ő szokott írása szerint, és minden
nemzetnek az ő nyelve szerint, Assvérus Királynak neve alatt írának és
megpecsételék a Király gyűrűjével. *
13. És elküldék a leveleket a portáktól a Királynak minden
tartományiba, hogy eltörlenének, megölnének, és elvesztenének minden Zsidókat,
a gyermektől fogva mind a vén emberekig, kicsiny gyermekeket és asszonyokat egy
napon tizenharmadik napján a tizenkettődik hónak, (mellyet Adárnak hívnak) és
hogy az ő marháikat eldúlnák.
14. A levélnek summája vala: hogy minden tartományban meghirdetnék,
és lenne nyilván minden népeknek, hogy lennének készen azon a * napon.
15. A posták azért kimenének kénszeríttetvén a Király
parancsolatjával, és a törvényt megkiálták Súsánban a Király városában: a
Király pedig és Hámán foglalatosok valának az italban: de Súsán városa igen
megháborodott vala.