9. RÉSZ.

A Zsidók bosszút állanak ellenségeiken, és örvendetes innepet szentelnek.

Tizenkettődik hónapban azért, (ez az Adár nevű hó) annak tizenharmadik napján, mellybe jutott vala a Királynak beszéde és az ő végzése, hogy meglenne azon a napon, * mellyen a Zsidók ellenségei reménylik vala, hogy hatalmat vehetnének rajtok, (és különben fordula: mert a Zsidók vőnek hatalmat azokon, kik őket gyűlölik vala.)

2. Öszvegyüjték egymást a Zsidók az ő városaikban, Assvérus Királynak minden tartományiban, hogy azokat levágnák, kik nékik gonoszokra igyekeznének, * és senki előttök meg nem állhata; mert minden nép megfélemlett vala tőlök.

3. És minden tartománynak Fejedelmei és Főemberei, és Hadnagyai, és a Király tiszttartói tisztelik vala a Zsidókat; mert Márdokeustól * félnek vala.

4. Mert nagy ember vala Márdokeus a Király házában, és az ő híre terjed vala minden tartományokban; mert az a férjfiú, Márdokeus öregbedik vala, és nevekedik vala.

5 Levágák azért a Zsidók minden ellenségeiket fegyverrel, és ölik s vesztik vala azokat; és az ő akaratjok szerint cselekedének az ő gyűlölőikkel.

6. Súsánban a Király városában is a Zsidók ötszáz férjfiakat ölének és vesztének el.

7. Parsandádát, azután, és Dálpont, és Aspátát

8. És Porátát, és Adáját és Aridátát.

9. És Parmástát, és Arisait, és Aridait, és Vajzátát.

10. Tudniillik tíz fijait a Hammedáta fijának Hámánnak a Zsidók * ellenségének megölék, de marhájokban nem vetének zsákmányt.

11. Azon napon Súsánban a Király városában megöletteknek számokat megtudá a Király.

12. És monda a Király Eszter Királynéasszonynak: Súsánban a Király városában a Zsidók ötszáz férjfiakat öltek és vesztettek el, és Hámánnak tíz fijait; mit gondolsz, hogy a Királynak több tartományiban cselekedtek? Micsoda azért a te kívánságod? és megadatik tenéked; vagy micsoda e felett a te kérésed? és meglészen.

13. Felele Eszter: Ha a Királynak tetszik, engedje meg holnap is a Zsidóknak, kik Súsánban laknak, hogy így csejenek mint e mai napon, és Hámának tíz fijait * akasszák fel fára.

14. És megparancsolá a Király, hogy úgy lenne, Parancsolat adaték azért ki Súsánban, és a Hámán tíz fijait felakaszták.

15. Öszvegyűlének annakutánna is a Zsidók, kik Súsánban valának, tizennegyedik napján az Adár hónak, és megölének Súsánban háromszáz férjfiakat: de jószágokban prédát nem vetének.

16. A több Zsidók is, kik a Királynak tartományiban valának, egybegyülének; és feltámadának az ő életekért, és békével maradának az ő ellenségeiktől; megölének pedig az ő ellenségeikben hetvenöt ezeret; de zsákmányt * nem tettek marhájokban.

17. Az Adár hónak tizenharmadik napján cselekedék ezt ; és megnyugovának tizennegyedik napján; és azt lakodalom és vígasság napjává tevék.

18. De a Zsidók, kik Súsánban valának, egybegyűlének tizenharmadik és tizennegyedik napján azon hónak az öldöklésre; megnyugovának pedig tizenötödik napján azon hónak és azt tevék lakodalom és vígasság * napjává.

19. Annakokáért a felubeli Zsidók, kik kerített városban nem laknak, tizennegyedik napját Adár hónak tartják örömnek és lakodalomnak, és egymás számára * étel küldözés víg napjának:

20. Megírá azért Márdokeus e dolgokat és levelekt külde minden Zsidóknak, kik Assvérus Királynak minden tartományiban vagy közel, vagy távol valának.

21. Parancsolván nékik, hogy az Adár hónak tizennegyedik napját, és tizenötödikét esztendőnként megtartanák:

22. Azokat a napokat, mellyekben megnyugodtak vala a Zsidók az ő ellenségeiktől, és azt a hónapot, melly nékik a keserűségből örömre fordult vala, és a siralomból víg napra, hogy azokat a napokat tartanák lakodalomnak, örömnek és egymásnak * étel küldözésének, és szegények ajándékozásának napjainak.

23. Felfogadák pedig a Zsidók, * hogy megcselekednék a mit kezdettek volna, és a mit Márdokeus nékik írt volna.

24. Mivelhogy Agageus Hámán Hammedátának fija, ki minden Zsidóknak elleségek vala, azt gondolta vala a Zsidók ellen, hogy elvesztené * őket, és Púrt (azaz sorsot) vetett vala, hogy megrontaná őket és elvesztené.

25. Mikor pedig Eszter bément volna a Király eleibe; megparancsolta vala a Király az ő levelében, hogy Hámánnak gonosz gondolatja, mellyet gondolt a Zsidók ellen, forduljon az ő fejére; és akasszák fel őtet és az ő * fijait is fára.

26. Annakokáért e napokat nevezék Púrimnak, a Púr nevétől; és a levélben való minden * dolgokért, és azért, a mit a felett láttak, és a mi hír hozzájok jutott.

27. Végezzék és fogadák a Zsidók mind magoknak, mind maradékoknak, és mind azoknak, kik vallásokra * térnének, képekben: és fel nem bomol, hogy ők megszentelik azokat a két # napokat az ő írások szerint, és a dolgoknak ideje szerint minden esztendőnként.

28. Annakfelette ezek a napok emlékezetben lesznek, és megülik ezeket nemzetségről nemzetségre, háznépről háznépre, tartományról, tartományra, városról, városra. Ezek, mondom, a * Púrim napjai, el nem hagyattatnak a Zsidók között, és ezeknek emlékezete meg nem szűnik az ő nemzetségek között.

29. Íra pedig Eszter Királynéasszony Abiháil leánya, és a Zsidó Márdokeus nagy méltósággal , hogy megerősítenék e * második levelet a Púrimról.

30. És minden Zsidóknak, Assvérus Királynak száz huszonhét tartományiba, emberséggel és igazsággal teljes leveleket külde;

31. Hogy megerősítenék e sorsoknak napjait * az ő rendelt idejekben, a miképen nékik hagyta vala a Zsidó Márdokeus és Eszter Királynéasszony; és a # mikép felfogadták vala magok és maradékok képében, hogy megtartanák a böjtöt és könyörgéseket.

32. És az Eszter beszéde megerősíté a sorsoknak dolgait; és könyvbe iraték.