20. RÉSZ.

Sófár szól az istenteleneknek állapotjokról, kik közzűl Jóbot is állítja lenni.

Kinek felele a Naámabeli Sófár s monda:

2. Mivelhogy így szólasz; azért az én gondolatim a feleletre kénszerítnek; és azért a feleletre gyors vagyok.

3. Az én gyalázatos * dorgáltatásomat hallom; de az én lelkem az én értelmem szerint kénszerít, hogy megfeleljek.

4. Avagy nem tudod é azt: eleitől fogva miolta * az Isten az embert e földre helyheztette.

5. Az istenteleknek vígasságok * rövid dolog: és a képmutatóknak öröme egy szempillantásig való.

6. Ha szinte az égig felmene is az ő boldogsága, és a felleget ütné is fejével:

7. Mindazáltal mint az ő ganéja örökké elvész; és a kik látták őtet, azt mondják: Valyon hová lett?

8. Mint az álom, úgy * elrepül, melly álomnak valóságát nem találhatják és úgy elmúlik, mint az éjjeli látás.

9. A szem, a ki őtet nézi vala, nem kezdi látni, és az ő lakhelye nem fogja többé őtet nézni.

10. Az ő fiai a szegényeknek igyekeznek kedveskedni, és az ő kezeinek meg kell adniok az * erővel elvett marhát.

11. Az ő csontjai az ő ifjúsága vétkének büntetésével * megtelnek, és őtet követik mind a koporsó poráig.

12. Jóllehet az ő szájában való nyelve alatt édes gonoszságot rejtett el.

13. És kedvezvén annak, ki nem pökte azt, hanem az ő nyelve alatt megtartotta azt;

14. Az ő étke, mellyet az ő gyomrába bocsátott, áspis kígyónak epéjévé változik ő benne.

15. A más ember gazdagságát nyelte bé. kiokádja * azt: és az ő hasából kiüzi azt az erős Isten.

16. Mintha áspis kigyónak mérgét vette volna bé, és a viperának fulánkja ölte volna meg őtet.

17. Hogy ne lássa a méznek és a * vajnak folyásit, folyóvizeit és patakit.

18. Visszaadván a más ember munkájával kereset marhát, mintha el nem nyelte volna azt, nem örvendez az ő gazdagságának az illyen fizetését;

19. Mert megrontotta, s elhagyta a szegényeket; elrontotta a házat, mellyet nem ő épített.

20. Bizonyára semmi csendességet magában nem érez; az ő kívánatos gazdag marhájával el nem szalad.

21. Az ő ételének nincsen maradéka: annakokáért állhatatos * nem lészen az ő boldogsága.

22. Mikor bételik is az ő elégségével: akkor is szorongattatik és minden nyomorgónak keze reá jő.

23. Mikor az ő hasát bé akarná * tölteni: az Isten ő reá bocsátja tüzes haragját, mellyet étele helyett ő reá bőséggel önt.

24. Mikor a vasból csinált fegyver előtt fut; általveri őtet az aczélból csinált szerszámív.

25. Kezébe veszi az ellenség a fegyvert, melly az istentelennek testén kimegyen, és fénylik az ő epéjétől, ha elszalad is, sok rettegések következnek reá.

26. Mindenféle setéség rejtett el a hitetlennek titkos helyén és a fúvás nélkül való tűz megemészti őtet; megtörettetik még éltében az ő hajlékában.

27. Az egek is megjelentik az ő hamisságát; és a föld ellene támad.

28. Az ő házának jövedelme elfoly; lefolynak a büntetések az Isten haragjának napján az égből.

29. Ez azért az istentelen embernek fizetése az Istentől, és az ő hijábavaló beszédének e jutalma az erős Istentől?