38. RÉSZ.
Az Isten maga áll elő, és Jóbot meggyőzi mindenhatóságáról,
bölcseségéről s a t.
Végezetre felele az Úr Jóbnak a * forgószélből, s monda:
2. Kicsoda az, a ki meghomályosítja az Isten tanácsát tudatlan
beszédekkel?
3. No most, mint egy vitéz férjfiú övedezd fel a te derekadat, * és
a mit tőled kérdek, mond meg nékem!
4. Hol voltál mikor a földet * fundálnám? mond meg ezt, ha tudsz
valami értelmet?
5. Ki rendelte el a földnek mértékeit? mond meg ha te bölcs vagy!
vagy kicsoda mérte meg azt mérő sinórral?
6. A vagy az ő alsó * fundamentomai micsodán állanak? avagy ki
vetette fel annak szegeletkövét?
7. Mikor a fényes csillagok * egyenlőképen dícsérnének engem és az
Istennek minden fijai örvendeznének?
8. A vagy kicsoda zárta bé * a tengert ajtókkal, holott kifolyna
mint a gyermek az ő annyának méhéből.
9. Hol voltál, mikor a tengert felhővel megruháznám? és a
homályossággal mintegy pólával béfedezném?
10. Mikor az én dekrétomom szerint ő érette a földet megszakasztám,
és ő reá rekeszt * és ajtókat veték?
11. Azt mondván néki: csak addig * jöjj ki, s tovább ne menj, és
itt a part ellene áll a te felháborodott habjaidnak
12. A vagy a te születésed napjától fogva parancsoltál é a
reggelnek? Avagy a hajnalnak helyét megmondhattad é?
13. Hogy a hajnal fénye a földnek részeit béfogja, mikor a
gonosztévő emberek a földről elüzettetnek.
14. (Melly föld elváltoztatja önmagát, miképen a pecséttel
megjegyeztetett sár, és megláttatnak mi tőlünk annak öltözetei.)
15. És az istentelenektől megtiltatnék az * ő világosságok, és a
felemelkedett hatalom # megtöretnék?
16. Bémehettél e szintén a tengernek mélységéig: avagy eljártad é a
mélységnk belső részeit?
17. Valyon megnyittattak é néked a halálnak kápui: avagy a halál
árnyékának kapuit láttad é?
18. Vetted é eszedbe a földnek szélességét? mond meg, ha
mindenestől fogva tudod azt?
19. Minémű úton mehetni oda, hol a világosság lakozik, és a
setéségnek hol vagyon helye?
20. Mikor ezeket mind az ő határokig megtudándo, és megérténded az
ő házának ösvényit:
21. Tudjad, hogy te még akkor születtél, és a te életed napjainak
száma igen sok.
22. Bémehettél é a hónak tárházába? avagy a jégesőnek kincseit
láttadé?
23. Mellyeket én tartok a nyomorúságnak idejére, az * ütközetnek és
hadnak napjára.
24. És tudod é, micsoda úton szokott széllyel oszlani a földnek
párája, mellyből e földből a szél lészen.
25. Kicsoda osztott az áradásnak folyóhelyet, és a zúgó zápornak
útat?
26. Lebocsátván az ember nélkűl való földre az esőt, * és a
pusztára, holott senki nincs!
27. Hogy megelégítse a puszta és elhagyattatott kietlen helyet, és
a gyenge fűnek jövését kihozza.
28. Nemde vagyon é az esőnek attya? A vagy ki szülte a harmatnak
csepjeit?
29. Kinek méhéből jött ki a jég? avagy az égnek daráját ki szülte?
30. Mintegy kő aáa vizek elrejtetnek, mikor a mélységnek színe
béfagy.
31. Nemde megtartóztathatdok é a Fiastyuknak gyönyörűségét? avagy a
Kaszahúgynak * köteleit megoldhatod é?
32. Előhozhatod é az égnek való tizenkét jegyeket az ő idejek
korán? avagy a Ggönczölszekeret az ő fijaival forgathatod é?
33. Avagy az égnek végezett szokását tudod é? avagy itt e földön az
ő birodalma felől * rendelhetsz é valamit?
34. Nemde a sűrű felhőkig felemelheted é a te szódat, hogy a
vizeknek bősége befogjon téged;
35. Nemde kibocsáthatod é te a villámásokat, hogy elmenjenek, avagy
mondják é néked: Ímé mi jelen vagyunk.
36. Kicsoda adta volna az ember szívébe a * bölcseséget? avagy
kicsoda adta volna az elmének az értelmet?
37. Kicsoda számlálta meg a felső felhőket az ő bölcseségével?
avagy az égnek tömlőit kicsoda üritheti meg?
38. Hogy a port esővel megöntözze: hogy a földnek hantjai
öszveragadjanak.