39. RÉSZ.
Ugyanazont miveli Isten e Részben is.
A vagy vadászhatsz é a kegyetlen oroszlánnak prédát? avgy az
oroszlán kölykeinek seregét * megelégítheted é?
2. Mikor az ő barlangjokban feküsznek, és lappangnak az ő
hajlékokban, és leselkednek.
3. Kicsoda szerez ételt a * hollóknak, mikor az ő fijaik az erős
Istenre kiáltnak, mellyek az ételnek szükségéért tétova bujdosnak?
4. Valyon megtudod é az időt, mikor a vadkecskék ellenek? veszed é
eszedbe, mikor a szarvasok fajzanak?
5. Megszámláltad é a hónapokat, hány hónapra ellenek? tudod é az ő
ellésseknek idejét?
6. Hogy önmagokat meghajtsák, és az ő természeteket kiterjesszék a
fijoknak ellésében: és az ellésnek fájdalmától megmenekedjenek;
7. Hogy meggyarapodjanak az ő fijaik, és nevekedjenek a mezőn, és
kimenvén, vissza ő hozzájok ne térjenek.
8. Kicsoda bocsátja szabadon a kegyetlen állatot; és a vadszamárnak
gyeplőjét kicsoda * oldotta meg?
9. Kinek a mezőséget * rendeltem házának, és lakhelyül a sós
földet.
10. A városbeli sokaságot neveti: és a pallérnak kiáltását nem
hallgatja meg.
11. Az ő elesége az, a mit a hegyekben keres, és minden zöldellő
fűvet megkeres.
12. Valyon akar é szolgálni néked az unikornis? valyon hál é a te
jászlódnál?
13. Valyon megköthetnéd és az unikornist a szántásra gyeblővel?
szánt é valyon baráztád utánnad?
14. Valyon bízhatol é hozzá, mivelhogy nagy legyen az ő ereje:
avagy hagyhatod é reá a te munkádat?
15. Hiszed é azt, hogy a te veteményedet behordja és a te szérűdbe
gyűjtse?
16. A páváknak szép szárnyat: avagy az eszterágnak tollat, avagy a
struczmadárnak e adhatsz é?
17. Melly a földön hagyja az ő tojásait, és a proban melegíti
azokat.
18. Elfelejtkezvén errő, hogy a láb eltapodja azokat, és a mezei
vad is elnyoja azokat.
19. Az Isten megmelegítvén, kikölti annak fijait más munkája által,
annak gondiviseletlenségből való munkájának hijábavaló voltáért;
20. Mert az Isten bölcseségtől őtet megfosztotta, és néki e féle
értelmet nem adott.
21. Mikor ő magasan felemelkedik: csúfolja a lovat mind a rajta ülú
emberrel egybe.
22. Adhatnál é erőt a lónak? avagy felruházhatnák és az ő nyakát
dörgő nyerítéssel.
23. A vagy elijesztenéd é őtet mint a sáskát? az ő orrának
hortyogása rettegés!
24. Az ő lábai vermet ásnak, és örvendez az ő erejében, és a
fegyverrel szembe megyen;
25. Neveti a félelmet, s meg nem ijed, és fegyvertől való féltében
vissza nem tér;
26. Noha ellene zúgnak a tegezbeli nyilak,fénylika kopja és a
dárda.
27. Az ő haragjában és megbúsult korában kapálja a földet; és
együtt veszteg nem áll, mikor trombitát fújnak.
28. A trombitaszóra azt mondja: Nyiha! ha! ha! mivelhogy távol
megérzi a hadat, és a Fejedelmeknek csatépatéjokat és kiáltásokat.
29. A vagy a te értelmed é az oka,hogy az ölyv a szárnyán repül? és
kiterjeszti az ő szárnyait délre?
30. A vagy a te rendelésedért röpül é ollyan fel a sas? és tőled
vagyon é, hogy az ő fészkét ollyan fenn * rakja?
31. A kőszikla között lakozik és mulatosz, a kősziklának heyében és
erősségében.
32. Honnét ételt keres, nagy messze az ő szemeivel nézvén.
33. Még az ő fijai is a vért szívják: és a hol lejénd a dög * ott
vagyon.
34. Annakutánna felelvén az Úr Jóbnak, monda:
35. A vagy bölcseség é a Mindenható ellen valakinek tusadkodónak
lenne? Erre feleljen meg, a ki Istennel feddődik!
36. Annakokáért felele Jóba az Úrnak s monda:
37. Ímé én melly hitvány elvettetett vagyok, mit felelhetnék néked?
Sőt inkább az én kezeimet * szájamra tészem!
38. Egyszer szólottam: de már nem szólok, avagy ha másodszor is
szólok, tovább nem megyek!