26. ZSOLTÁR.

Dávidnak szabadulásért való könyörgése

Dávid * Zsoltára.

1. Ítélj meg engemet, Uram; mert én az én tökéletességemben * jártam, és az Úrban bíztam, azért én nem tántorgok.

2. Próbálj meg engemet, Uram, * és kisértgess meg engemet; kérdezd meg az én veséimet és az én szívemet;

3. Mert a te irgalmasságod az én szemeim előtt vagyon és szüntelen jártam a te * igazságodban;

4. Nem ültem * együtt a hívalkodó emberekkel, és a csalárd emberekkel nem nyájaskodtam.

5. Gyűlölöm * a gonoszoknak gyülekezeteket, és a hitetlenekkel együtt nem ülök.

6. Megmosom kezeimet az * ártatlanságban, és a te oltárodat # gyakorlom;

7. Hogy hallhatós szóval dícsérjelek téged, és hirdessem minden te csudáidat.

8. Uram, szertem * a te házadban való lakásomat, és a te dicsőséged # hajlékának helyét.

9. Ne rekeszd együvé a bűnösökkel az én lelkemet, sem az én életemet * a vérszopó emberekkel:

10. Mert az ő kezekben bűn vagyon, és az ő jobbkezek rakva ajándékokkal.

11. Én pedig az én ártatlanságomban járok; * annakokáért szabadits meg engemet és könyörűlj rajtam.

12. Az én lában áll * igazságban; és a Gyülekezetekben hálákat adok az Úrnak.