37. ZSOLTÁR.

Vígasztalása Dávidnak az istentelenek szerencsés állapotjok ellen.

1. Dávid Zsoltára. Ne bosszankodjál * a hitetlenekre, se ne irígykedjél a gonoszúl cselekedőkre:

2. Mert mint a fű hirtelen * kivágattatnak, és mint a zöldellő fű elszáradnak.

3. Bízzál az Úrban és cselekedjél jót: lakozzál e földön, és élj hit által.

4. Gyönyörködjél az Úrban; és megadja néked a te szívednek kérésit.

5. Hagyjad az Úrra a te útadat, * és bízzál ő benne; és ő megcselekszi.

6. És kihozza a te igazságodat, mint a világosságot; és a te ítéletednek, miképen a délt. *

7. Vesztegségben légy az Úrban és várjad őtet: és ne bosszankodjál azok ellen, kiknek jó szerencsés életek vagyon; és kik gonosz tanácsot követnek..

8. Szünjél meg a * haragtól , és hagyd el búsulásodat, ne bosszankodjál, hogy te is gonoszt ne cselekedjél.

9. Mert a gonoszok * kivágattatnak, de a kik az Urat várják, örökségül # bírják e földet.

10. És kevés idő mulva a hitetlen elvész; nézed a helyét, és ő nem lészen:

11. A szelidek pedig lésznek * örökösi a földnek, és gyönyörködtetik magokat a békességnek sokságában.

12. Tanácsot tart a hitetlen az igaz ellen és fogait cskorgatja ő ellene:

13. Az Úr pedig neveti * őtet; mert látja, hogy eljő az ő napja.

14. Fegyvert vontak a hitetlenek, és megvonták az ő íveket; hogy leverjék a nyomorultat és a szegényt: és megöljék az igazán élőket:

15. De az ő fegyverek menjen bé az ő szívekbe, és az ő íveik törettessenek el.

16. Jobb az igaznak a * kicisny, hogy nem mint a hitetlen Fejedelmeknek az ő gazdagságok:

17. Mert a hitetleneknek karjaik eltörettetnek: de eltartja * az Úr az igazakat.

18. Esméri az Úr a * tökéleteseknek napjaikat: és az ő örökségek megmarad mind örökké;

19.Meg nem gyaláztatnak a veszedelmes időben, sőt az éhségnek * idejében megelégíttetnek:

20. De a hitetlenek * elvesznek, és az Úrnak ellenségi, mint a bárányokban való kövérség megemésztetnek, és mint a füst semmivé lésznek.

21. Kölcsön kér a hitetlen, és meg nem fizet: az igaz pedig irgalmas * és osztogat;

22. Mert a kik megáldattatnak ő tőle, e földet bírják: és a kik megátkoztatnak ő tőle, kigyomláltatnak.

23. Az igaz ember lépései az * Úrtól erősíttetnek meg, és az ő útát szereti.

24. Ha eleséndik, * meg nem rontatik; mert az Úr tartja őtet az ő kezével.

25. Gyermek voltam, meg is vénhedtem: de soha nem látta, hogy az igaz elhagyott * volna és az ő kenyér kereső magva.

26. Minden naponként * irgalmaskodik és kölcsön ád, és az ő magzatja áldásban vagyon.

27. Távozzál el a gonosztól: és cselekedjél jót: * és maradandó lészesz mind örökké;

28. Mert az Úr szereti az ítéletet, és el nem hagyja az ő szenteit, hanem örökké megőriztetnek: a hitetleneknek pedig maradékok * kivágattatik.

29. Az igazak örökségűl bírják * e földet, és lakoznak örökké azon.

30. Az igaznak szája bölcsességet beszél, és az ő nyelve ítéletet szól.

31. Az ő istenének törvénye az ő szívében * vagyon, annakokáért  az ő lépései meg nem tántorodnak.

32. A hitetlen szemléli * az igazat, és keresi őtet halálra.

33. Az Úr pedig nem hagyja őtet a hitetlennek kezében; sem nem kárhoztatja őtet mikor megítéltetik.

34. Várjad az Urat, és őrizd meg az ő útát; és flmagasztal tégedet, hogy örökségül bírjad e földet, és * meglátod, mikor a hitetlenek kigyomláltatnak.

35. Láttam elhalmozott hitetlent, és hogy a felfuvalkodott mint a kiterjedett zöldellő fa:

36. De elmúlék * és ímé nem vala: keresém őtet és meg nem találám.

37. Nézd meg a tökéletest, és vedd eszedbe az igazat; * mert e féle embernek végezetre békessége lészen.

38. A hitetlenek pedig egyetemben elvesznek, és a gonoszoknak * maradékok kigyomláltatik.

39. Az igazaknak pedig megmaradások az Úrtól vagyon, ki nékik * erősségek a háborúságnak idején.

40. Megsegíti őket az Úr, megszabadítja őket; megszabadítja őket a hitetlenektől * és megtartja őket: mert ő benn e bíznak.