84. ZSOLTÁR.

Kívánsága Dávidnak a Jerusálem istentiszteletben való jelenléteire.

1. az Éneklőmesternek engedtetett Zsoltár, a Kóráh * fijaiért, a Gittihre.

2. Melly igen szerelmetesek a te hajlékaid, óh seregeknek Ura;

3. Az Úrnak pitvaraiba való menetelnek kívánsága miatt * elfogyetkozik az én lelkem, az én szívem és testem kívánkoznak az élő erős Istenhez!

4. A te oltáridnál, óh seregeknek Ura, én Királyom és én Istenem, a veréb is talált házat, és a fecske fészket magának, mellybe helyheztesse az ő fijait.

5. Boldogok, a kik lakoznak a te * házadban, és szüntelen téged dícsérnek!

6. Boldog ember az, a kinek te erőssége vagy; és boldogok a kiknek szívekben vagynak * a te ösvényid.

7. Kik általmenvén a víz nélkül való völgyeken, azokon forrásokat ásnak, még a kutakat is megtölti az esővíz.

8. Seregenként * mennek, mígnem megláttatnak Isten előtt # Sionban.

9. Óh seregeknek Ura Istene, hallgasd meg az én könyörgésimet, hallgasd meg, óh Jákóbnak Istene!

10. Te mi * paizsunk, óh Isten, tekints reám: és tekintsd meg a te megkent Királyodnak orczáját;

11. Mert jobb neékem egy nap a te pitvaridban, hogynem másutt ezer nap; inkább akarnék az én Istenem * házának küszöbén ülni, hogynem mint lakni a gonoszoknak hajlékokban;

12. Mert ollan mint a nap és a paizs az Úr Isten; kegyelmet és dicsőséget ád az Úr, nem vonja meg a jót * azoktól, a kik járnak ártatlanságban!

13. Óh seregek Ura, boldog ember az, a kinek * benned vagyon bizodalma!