84. ZSOLTÁR.
Kívánsága Dávidnak a Jerusálem istentiszteletben való jelenléteire.
1. az Éneklőmesternek engedtetett Zsoltár, a Kóráh * fijaiért, a
Gittihre.
2. Melly igen szerelmetesek a te hajlékaid, óh seregeknek Ura;
3. Az Úrnak pitvaraiba való menetelnek kívánsága miatt *
elfogyetkozik az én lelkem, az én szívem és testem kívánkoznak az élő erős
Istenhez!
4. A te oltáridnál, óh seregeknek Ura, én Királyom és én Istenem, a
veréb is talált házat, és a fecske fészket magának, mellybe helyheztesse az ő fijait.
5. Boldogok, a kik lakoznak a te * házadban, és szüntelen téged
dícsérnek!
6. Boldog ember az, a kinek te erőssége vagy; és boldogok a kiknek
szívekben vagynak * a te ösvényid.
7. Kik általmenvén a víz nélkül való völgyeken, azokon forrásokat
ásnak, még a kutakat is megtölti az esővíz.
8. Seregenként * mennek, mígnem megláttatnak Isten előtt # Sionban.
9. Óh seregeknek Ura Istene, hallgasd meg az én könyörgésimet,
hallgasd meg, óh Jákóbnak Istene!
10. Te mi * paizsunk, óh Isten, tekints reám: és tekintsd meg a te
megkent Királyodnak orczáját;
11. Mert jobb neékem egy nap a te pitvaridban, hogynem másutt ezer
nap; inkább akarnék az én Istenem * házának küszöbén ülni, hogynem mint lakni a
gonoszoknak hajlékokban;
12. Mert ollan mint a nap és a paizs az Úr Isten; kegyelmet és
dicsőséget ád az Úr, nem vonja meg a jót * azoktól, a kik járnak
ártatlanságban!
13. Óh seregek Ura, boldog ember az, a kinek * benned vagyon
bizodalma!