88. ZSOLTÁR.

Könyörgés a kemény kísértetben.

1. Az Ezráhita * Hémán tanítása. Ének és Zsoltár, adatott a Kóráh fijai közzűl való Éneklőmesternek a Mahaláth lehannothra.

2. Uram, én szabadításomnak Istene, mind nappal, mind éjjel kiáltok te előtted!

3. Menjen te elődbe az én imádságom; hajtsd le a te füledet az én kiáltásomra;

4. Mert az én lelkem * megteljesedett nyomorúságokkal, és az én életem a koporsóhoz közelget.

5. Hasonlatossá lettem a koporsóba szállottakhoz; hasonlatos vagyok ahoz, kinek semmi ereje nincsen.

6.A halottak közé számláltattam, az emberi társaságtól megfosztatván, mint a koporsóban feküvő megölettettek, kikről többé meg nem emlékezel, kik a te kezed által vágattattak ki.

7. A legalsó sírba * vetettél engemet, a setétségbe, a mélységes helyekre.

8. A te haragod reám szállott, és minden te habjaiddal * nyomorgattál engemet.

9. Az én esmérőimtől megfosztottál engemet, utálatosságúl adtál ezeknek: bérekesztettem, annyira hogy meg nem szabadulhatok.

10. Az én szemem * megsenyvedett a nyomorúság miatt: mindennap téges hívlak segítségűl, Uram, te hozzád terjesztem az # én kezeimet!

11. A vagy a halottakkal cselekeszel é csuda dolgot? A vagy a halottak támadnak é fel, hogy rólad vallást tégyenek? Sélah.

12. A vagy beszélik é a koporsóban a te kegyelmességedet, és a te igazságodat * a halálban?

13. A vagy megtudhatják és a setétségben a te csudálatos dolgodat, és a te igazságodat a feledékenységnek földében?

14. De én te hozzád kiáltok Uram, és minden * reggel az én imádságom hozzád érkezik.

15. Miért vetsz el engemet, Uram, és miért rejted el orczádat én tőlem?

16. Szegény és holteleven vagyok a nyomorúság miatt, és a te tőled reám bocsátott rettegéseket hordozván, félek.

17. A te búsulásid * én rajtam általmentek, és a te tőled reám bocsáttatott félelmek megszorítottak # engemet.

18. Körűlvettek engemet mint a vizek; szüntelen körűlvesznek engemet egyenlőképen.

19. Elszakasztottad én tőlem az én barátomat és társamat, és az én esmérőim ollyanok, mint a setétség.