89. ZSOLTÁR.

Panaszok a Zsidóknak az ő nyomorult állapotjokról, az Isten előbbeni jótéteményinek előszámlálásával egybe.

1. Ezráhita * Etán tanítása.

2. Az Úrnak kegyelmességit mind örökké éneklem: minden nemzetségről nemzetségre hirdetem a te igazságodat az én számal;

3. Mert azt mondom, hogy az ő kegyelmessége mind örökké megmarad; és a mennyekben megerősíted a te igazmondásodat, mellyel ezt mondottad:

4. Szövetséget tettem az én * választottammal, és megesküldtem Dávidnak az én szolgámnak;

5. Hogy mind örökké megerősítem a te magodat, és nemzetségről nemzetségre megépítem a te királyiszékedet.

6. Annakokáért az egek * hirdetik a te csudálatos dolgodat, Uram! és a te igazmondásodat a szentek Gyülekezetiben;

7. Mert a felhőkben * kicsoda volna hasonlatos az Úrhoz? Kicsoda hasonlatos az Úrhoz az erőseknek fijai között?

8. Az erős Isten igen rettenetes a szenteknek Gyülekezetiben, és tiszteletes minden ő * körűlte valóknak felette!

9. Óh Uram, seregeknek Istene, kicsoda ollyan erős Úr, mint te vagy? mert a te igzmondásod * te körűlted vagyon.

10. Te uralkodol * a tengernek kevélységén, mikor az ő habjai felemelkednek; te enyhíted meg azokat!

11. Az Égyiptombelieket te rontád meg, mintha fegyverrel verettettek volna által; és a te karodnak ereje által a te ellenségidet elszélesztéd.

12. Tiéid az egek, tiéd a föld * is; e világot minden benne valóval te fundáltad.

13. Az északot és a délt * te teremttted, a Thábor és Hermon hegye a te nevedről énekelnek.

14. Tenéked a te karod hatalmas, erős a te keze, felmagasztaltatott a te jobbkezed!

15. Az igazság és * itélet a te székednek helye; a kegyelem és a tökéletesség jár a te orczád előtt.

16. Boldog nép az, a melly tudja az Úrban való örömet: Uram! ezek a te ábrázatodnak * világosságában bíznak.

17. A te nevedben * örvendeznek mindennapon, és a te igazságodban felmagasztaltatnak;

18. Mert az ő erejeknek ékesége te vagy; és a te jóakaratod által emeltetik fel a * mi szarvunk;

19. Mert az Úr nékünk * paizsunk és az Izráelnek Szente a mi Királyunk.

20. Akkor megszólítád látásban a te szentedet, és ezt mondád: * Segítséget rendeltem az erős ellen, felmagasztaltam azt, a kit a község # közzűl választottam.

21. Találtam Dávidot * az én szolgámat, az én szent olajommal kentem meg őtet.

22. Kivel az én kezem állandó lészen, és az én karom megerősíti őtet.

23. Nem nyomják el őtet az ő reá jövő ellenségei, a gonosz ember is nem nyomorgatja azt;

24. Mert megrontom ő * előtte az ő nyomorgatóit, és az ő gyűlölőit megverem.

25. És az én igazságom, * és kegyelmességem lészen ő vele: és az én nevemben emeltetik fel # az ő szarva.

26. Mert vetem az ő kezét a * tengerre, és a folyóvizekre az ő jobbkezét.

27. Ő nékem azt mondja: Én atyám vagy te, én erős Istenem, * és én szabadításomnak kősziklája.

28. Én is * elsőszülöttemmé tészem őtet, és minden földi Királyoknál # feljebb valóvá.

29. Mind örökké megtartom néki az én irgalmasságomat, és az én * szövetségem ő vele erős lészen.

30. És az ő magvát * örökkévalóvá tészem, és az ő királyiszékit mint az egeknek napjait.

31. Ha az ő fijai elhagyándják az én törvényemet, és az én ítéletimben nem járnak:

32. Ha az én rendelésimet megszegik, és az én parancsolatimat meg nem őrizik:

33. Meglátogatom * vesszővel az ő bűnöket, és vereségekkel az ő álnokságokat.

34. De az én irgalmasságomat el nem veszem ő tőle, és az én igazmondásomat el nem változtatom.

35. Nem rontom meg az én szövetségemet, és a mi kijött az én * számból, el nem változtatom.

36. Egyszer megesküdtem az én szentségemre: Dávidnak tett igéretemet nem változtatom * el.

37. Az ő magva mindörökké megmarad, és az ő királyiszéki * mint a nap én előttem.

38. És mint a hold megmarad mind örökké; és mint az egekben való tökéletes bizonyságok.

39. De te elvetetted * őtet és megutáltad, és megharagudtál a te megkent Királyod ellen.

40. Felbontottad * a te szolgáddal tett szövetséget, a földre vetvén meggyaláztad az ő koronáját.

41. Elrontottad minden ő kőfalait, az ő erősségeit a földre hánytad:

42. Minden útonjárók zsákmányt vetettek ő benne; az ő szomszédjai előtt gyalázatos!

43. Felmagasztaltad az ő ellenséginek jobbkezeket, és megvídámítottad minden ő gonoszakaróit.

44. Az ő fegyverének élit kivontad, és minden bátorságát elvetted a hadban.

45. Eltörlötted az ő fényességét, és az ő királyiszékit a földre lerontottad.

46. Az ő ifjúságának napjait megrövidítetted, béborítottad őtet gyalázattal!

47. Meddig Uram? elrejted magadat mi tőlünk örökké? és meddig * ég a te haragod mint a tűz?

48. Emlékezzél meg rólam, melly * rövid életű vagyok, miért teremtetted volna hijába az embernek minden fijait?

49. Kicsoda az élők közzűl, a * ki meg nem halna? kicsoda szabadíthatja meg magát a koporsótól?

50. Hol vagynak a te előbbi irgalmasságid, óh Uram, mellyket * esküvéssel fogadtál vala Dávidnak, a te tökéletességedben?

51. Emlékezzél meg, Uram, a te szolgáidnak gyalázatjokról; hogy sok népeknek minden gyalázatjokat hordoztam az én kebelemben.

52. Mellyekkel illették a te ellenségid, Uram: és mellyekkel illették a te megkent Királyodnak jövetelét.

53. Áldott legyen az Úr mind örökké, Ámen! Ámen!