119. ZSOLTÁR.
Tanúság az Istennek a szent Írásban foglaltatott igéjéről, és szent
törvényéről.
Aleph. Boldogok, a kik az ő útjokban ártatlanok, a kik járnak az
Úrnak * törvényében;
2. Boldogok, a kik megőrizik az ő * tanúbizonyságit, és a kik
teljes szívvel keresik őtet.
3. Azok is a kik nem cselekesznek hamisságot, hanem az ő útaiban
járnak.
4. Te parancsoltad * Uram,hogy a te parancsolatidat igen
megőrizzük.
5. Óh vajha igazgattatnának az én útaim a te parancsolatidnak
megőrizésére!
6. Akkor meg nem szégyenülnék, mikor néznék minden * te
parancsolatidra.
7. Dícsérlek tégedet tiszta szívemből, minekuttána megtanulándom a
te igazságodnak törvényit.
8. A te parancsolatid * megőrizem; ne hagyja el soha engemet.
9. Valyon mimódon jóbbítja meg az ifju az ő útát, hanem a te
beszédednek megtartásával?
10. Teljes szivemből kereslek tégedet; ne engedjed, hogy
elidegenüljek a te parancsolatidtól!
11. Az én szívemben * elrejtettem a te beszédedet, hogy ne
vétkezzem te ellened.
12. Áldott vagy te Uram; taníts meg engemet a te parancsolatidra.
13. Az én ajakimmal hirdetem a te szádnak minden törvényit.
14. A te parancsolatidnak útában gyönyörködöm, miképen minden *
gazdagságokban.
15. A te parancsolatidról gondolkodom, és nézek a te ösvényidre.
16. A te parancsolatidban * gyönyörködtetem magamat, és el nem
felejtkezem a te beszédedről.
Gimel.
17. Tégy jóla te szolgáddal, hogy a míg élek, megtartsam a * te
beszédedet.
18. Nyisd meg * az én szemeimet, hogy a te törvényednek csudálatos
bölcseségét láthassam.
19. Míg e földon * bujdosom; ne rejtsd el én tőlem a te
parancsolatidat.
20. Megemésztett az én lelkem a te törvényidhez való buzgóságom
miatt, melly bennem vagyon mindenkor;
21. Megdorgálod a kevélyeket: átkoztak a * kik eltávoznak a te
parancsolatidról.
22. Vedd el én rólam a szidalmat és gyalázatot; mert megőriztem a
te tanúbizonyságídat.
23. A Fejedelmek is leülnek és én ellenem szólnak: a te szolgád
pedig gondolkodik a te parancsolatidról.
24. A te bizonyságid én * gyönyörüségim, és én tanácsosim.
Dáleth.
25. Ragadott az én lelkem a porhoz; * eleveníts meg engemet a te
beszéded szerint.
26. Az én útaimat néked megbeszéltem, és engemet meghallgattál;
taníts engemet a te * parancsolatidra.
27. Engedjed hogy értsem meg a te parancsolatidnak útát: és
gondolkodom a te csudadolgaidról.
28. Az én lelkem elolvadott a * keserűség miatt; vígasztalj meg
engemet a te beszédet szerint.
29. A hamisságnak * útát távoztasd el én tőlem, és a te
törvényedeet adjad nékem.
30. Az igazságnak útát választottam magamnak, a te törvényid *
forognak előttem.
31. A te bizonyságidhoz ragaszkodom, óh Uram; ne hagyj *
megszégyenülnöm!
32. A te parancsolatidnak útain járok, minekutánna megvígasztalod
az én szívemet.
He.
33. Taníts meg, Uram, engemet a te parancsolatidnka útára, mellyet
megőrizzek mind végig.
34. Adj nékem olly értelmet, hogy megőrizzem a te törvényedet, és
meg tartsam azt teljes szívemből.
35. Igazgass engemet a te parancsolatidnak útában; mert abban
gyönyörködöm.
36. Hajtsad az én szívemet a te parancsolatidhoz, és ne engedd
hajlania telhetetlenségre.
37. Fordítsd el az én szemeimet, hogy ne lássanak *
hijábavalóságot; a te útaidban eleveníts engemet.
38. Teljesítsd meg a te szolgádnak a te beszédedeet, a ki a te
tiszteletedhez ragaszkodott.
39. Fordítsd el a galázatot én tőlem, mellytől én félek; mert a te
paransolati jók.
40. Ímé kívánoma te parancsolatidat; a te igazságodban eleveníts
meg engemet!
Vau.
41. Szálljon reám a te irgalmasságod, Uram, és a te * szabadításod
a te beszéded szerint;
42. Hogy megfelelhessek valóban az engem gyalázónak, hogy
bizodalmam vagyon a te beszédedben.
43. És az igazságnak beszédét soha ki ne vegyed az én számból; mert
a te ítéletidet várom.
44. És megőrizem a te törvényedet mindenkor, és mind örökkön
örökké.
45. És szüntelen járok nagy széles úton; mert a te parancsolatidat
keresem.
46. És szóloka te bizonyságidról a Királyok előtt; és meg nem
szégyenülök.
47. És gyönyörködtetem magamat a te parancsolatiddal, mellyeket
szeretek.
48. Felemelem az én kezeimeet a te parancsolatidra, mellyeket
szeretek, és gondolkodom a te parancsolatidról.
Zain.
49. Emlékezzél meg a te szolgáddal való * beszédedről, mellyről
nékem reménységet adtál.
50. Ez az én vígasztalásom az én nyomorúságomban, hogy a te
beszéded megvígasztal engemet;
51. A kevélyek felette igen csúfoltak engemet; mindazáltal a te
törvényedtől e nem hajlottam.
52. Megemlékezem a te eleitől fogva való ítéletidről, * óh Uram, és
vígasztalást veszek.
53. A rettegés körülvett * engemet a hitetlenek miatt, kik a te
törvényedeet elhagyták.
54. Nékem énekeim voltak a te parancsolatid, az én bujdosásomnak *
helyén.
55. Megemlékeztem éjjel * a te nevedről, Uram, és megőriztem a te
tudományodat.
56. Ez az én vígasztalásom, hogy a te parancsolatidat megőrizzem.
Khet.
57. Én azt mondottam hogy az én örökségem, Uram, a te beszédidnek
megtartások!
58. Teljes szívemből engesztelem a te orczádat; könyörülj én rajtam
a te beszéded szerint.
59. Meggondolom * az én útaimat, hogy fordítsam az én lábaimat a te
bizonyságidra.
60. Sietek és nem halasztom, hogy megörizzem a te parancsolatidat.
61. A gonsozoknak seregeik megfosztának engemet; de a te
törvényedről el nem felejtkeztem.
62. Éjfélkor felkelek hogy * tégedet tiszteljelek, a te
igazságodnak ítéleiért.
63. Társok vagyok én mind azoknak, kik tégedet * félnek és
megőrizik a te parancsolatidat.
64. A te irgalmassáddal, óh Uram teljes * a föld; taníts meg
engemet a te prancsolatidra!
Thet.
65. Kegyelmesen cselekedtél a te szolgáddal, Uram, a te beszéded
szerint.
66. Az okosságnak és tudománynak drága voltára taníts meg engemet;
mert a te parancsolatidnak hiszek.
67. Minekelőtte megaláztatnám én tévelygek vala; most * pedig a te
beszédedet megőrizem.
68. Jó vagy te és jóltévő; taníts meg engemet a te parancsolatidra.
69. A kevélyek én ellenem * hazugságot gondolnak; én pedig teljes
szívvel őrizem a te parancsolatidat.
70. Mgkövéredett mint a kövérség az ő szívek; * de én a te
törvényeddel gyönyörkötetem magamat.
71. Jó nékem hogy engemet * megaláztál; hogy megtanulnám a te
parancsolatidat.
72. Jóbb néked a te szádnak * törvénye, sok ezer arany és ezüst
pénznél.
Jod.
73. A te kezeid * teremtettek engemet; és # erősítettek meg
engemet; adj nékem értelmet, hogy tanuljam meg a te paransolatiat.
74. A kik téged félnek, látnak engemet és örvendeznek; mivelhogy a
te beszédedben vagyon reménységem.
75. Tudom, Uram, hogy igazak * a te ítéletid; és igazán ostoroztál
engemet:
76. Legyen én velem a te kegyelmességed, hogy megvígasztaljon
engemet, a te szolgádnak mondod * beszédet szerint;
77. Legyen a te irgalmasságod én rajtam hogy éljek; mert a te
törvényed nékem minden gyönyörűségem.
78. Szégyenüljenek meg a kevélyek, kik ok nélkűl * háborgatnak
engemet; holott én a te parancsolatidról gondolkodom.
79. Forduljanak én hozzám kik téged félnek, * és a te bizonyságidat
tudják.
80. Az én szívem tökéletes * lészen a te parancsolatidban, hogy
meeg ne szégyenüljek.
Caph.
81. A te szabadításodnak kivánsága miatt elfogyatkozott az én
lelkem; a te beszédedet várom.
82. A te beszédednek kivánsága miatt elfogyatkoztak az én szemeim,
ezt mondván: Mikor * vigasztalsz meg engemet?
83. Ollyanná lettem, mint a * füstön megszáradott tömlő; de a te
parancsolatidról el nem felejtkeztem.
84. Mennyi lészen a te szolgádnak napja? mikor ítéled meg az én *
háborgatóimat?
85. Vermet * ástak nékem a kevélyek, kik nem élnek a te törvényed
szerint.
86. Minden te parancsolatid igazak; ok nélkűl * háborgatnak
engemet; segélj meg engemet.
87. Csak nem megemésztettek engemet e földön: mindazáltal el nem
hagytam a te parancsolatidat.
88. A te jóvoltodból eleveníts meg engemet; és megőrizem * a te
szádnak bizonyságtételét.
Lamed.
89. Uram, mind örökké megmarad mennyben a te beszéded. *
90. Nemzetségről nemzetségre vagyon a te igazságod: megerősítetted
a földet; és megmarad.
91. A te parancsolatid szerint állanak mind ez ideig; mert mindenek
te szolgáid.
92. Ha a te törvényed nem volt volna minden én * gyönyörűségem;
elvesztem volna régen az én nyomorúságomban!
93. Soha el nem felejtkezem a te parancsolatidról; mert azok által
elvenítettél meg engemet.
94. Tiéd vagyok én, tarts meg engemet; mert * a te parancsolatidról
tudakozom.
95. Engemet vártak a gonoszok hogy elveszessenek: de én te
bizonyságidat gondolom meg.
96. Minden tökéletes dolognak látom, hogy vége lészen: de a te
parancsolatod igen széles.
Mem.
97. Melly igen szeretem a te törvényedet! egész napestig csak *
arról gondolkodom!
98. Az én ellenségimnél * bölcsebbé tettél engemet a te
paransolatiddal; mert azok mindenkor én velem vagynak.
99. Minden én tanítóimnál engemet bölcsebbé tettél; mert a te
bizonyságid * az én gondolatim.
100. A vén embereknél bölcsebb vagyok mert a te parancsolatidat *
megőrizem.
101. Minden gonosznak ösvényétől megtartóztattam az én lábaimat,
hogy megőrizném a te beszédedet.
102. A te törvényidtől el nem távoztam; mert te tanítottál engemet.
103. Melly édesek voltak az én ínyemnek a te beszédid! édesbek
voltak az én számnak a * méznél!
104. A te parancsolatidból bölcscsé lettem: * annakokáért gyűlölöm
minden hamisságnak ösvényét.
Nun.
105. Az én lábamnak szövétneke a * te ígéd, és az én ösvényemnek
világa.
106. Megesküdtem; és megállom, hogy megtartom * a te igazságodnak
törvényit.
107. Felette igen megnyomorodtam, Uram: eleveníts meg engemet a te
beszéded szerint.
108. Az én számnak * szabad akarat szerint való áldozatai legyenek
kedvesek, kérlek, előtted óh Uram, és a te törvényidre taníts meg engemet.
109. Az én lelkemet az én markomban hordozom * mindenkor:
mindazáltal a te törvényedről el nem felejtkezem.
110. A gonoszok nékem tőrt * vetettek; de a te parancsolatidtól el
nem tévelyedtem.
111. Örökség szerint bírom a te bizonyságtételidet mind örökké;
mert az én szívemnek * öröme azok!
112. Hajlott az én szívem a te parancsolatidnak cselekedetire, mind
örökké és mind végig.
Samech.
113. Az állhatatlanokat gyűlölöm: a te törvényedet * pedig
szeretem.
114. Én rejtekhelyem és paizsom * vagy te; a te beszédedben vagyon
reménységem.
115. Távozzatok el tőlem ti * gonoszok hogy őrizzem meg az én
Istenemnek parancsolatit.
116. Táplálj engemet, Uram a te beszéded szerint, hogy éljak: és ne
hagyj szégyent vallanom az én reménységemben.
117. Támogass engemet, hogy * szabaduljak meg: és a te
parancsolatidra nézek szüntelen.
118. Megtapodod * mind azokat, kik a te parancsolatidtól
elvátoznak; mert az ő álnokságok hazugság.
119. Mint a salakot azonképen elveted e földnek inden istentelenit;
azokáért szeretem a te bizonyságtételidet.
120. A teled való félelem miatt reszkedett az én testem; mert a te
* ítéletidtől féltem.
Ain.
121. Ítéletet és igazságot cselekedtem; ne adj engemet azoknak
kezekbe, kik engemet nyomorgatnak.
122. Légy kezes a te szolgádért néki javára, hogy a kevélyek el ne
nyomjanak engemet.
123. Az én szemeim elfogyatkoznak a te szabadításodnak kivánsága
miatt, és a te igazságodnak beszéde miatt;
124. Cselekedjél a te szolgáddal a te irgalmasságod szerint, és a
te parancsolatidra taníts meg engemet.
125. Te szolgád vagyok * én; adj nékem értelmet, hogy tudjam meg a
te bizonyságtételidet.
126. Ideje vagyon, hogy az Úr itéletet cselekedjen; mert a te
törvényedet megrontották.
127. Annakokáért a te paransolatidat inkább szeretem az arnynál,
még pedig az igen tiszta * aranynál!
128. Azért minden te parancsolatidat teljességgel * igazaknak
mondon lenni: és a hamisságnak minden ösvényét gyűlölöm.
Pe.
129. Csudálatosok a te bizonyságtételid; azért megőrizi az én
lelkem azokat.
130. A te beszédidnek * ajtajok megvilágosít, és értelmet ád a
kicsinyeknek.
131. Az én számat elszélesítem és lehegek; mert a te
parancsolatidat nagy kivánsággal kívántam.
132. Tekints én reám és könyörülj rajtam, a mit szoktál cselekedni
a te nevednek szeretőivel.
133. Az én útaimat vezéreljed a te beszédeddel, és ne engedjed,
hogy valami hamisság * uralkodjék én bennem.
134. Szabadíts meg engemet az embereknek álnokságoktól, és
megőrizem a te parancsolatidat.
135. A te orczádat * világosítsd meg a te szolgádon, és taníts meg
engemet a te parancsolatidra.
136. Vizeknek folyása származnak az én szemeimből azok * miatt, kik
a te törvényedet meg nem őrizik.
Tzade.
137. Igaz * vagy, Uram, és igaz a te ítéleted!
138. Parancsoltad a te bizonyságidnak igazságát, és a te
igazmondásidat igen megőrizni.
139. A te hozzád való buzgó szerelmem megemészt * engemet; mert
elfelejtkeznek a te beszédidről az én ellenségim.
140. Felette igen tiszta a te * beszéded; és a te szolgád szereti
azt.
141. Kicsiny vagyok én és * utálatos: de a te parancsolatidról el
nem felejtkeztem.
142. A te igazságod örökkévaló igazság, és a te törvényed
igazmondás.
143. Nyomorúság * és keserűség talált engemet: de a te
parancsolatid én gyönyörűségim.
144. A te bizonyságtételidnek igazsága megmarad mind örökké: adj
nékem értelmet hogy élhessek.
Koph.
145. Mikor kiáltok hozzád teljes szívemből: hallgass meg engemet,
óh Uram, hogy a te parancsolatidat megőrizzem!
146. Mikor segítségűl * hívlak: tarts meg engemet, hogy megőrizzem
a te bizonyságidat.
147. Hajnal * eőtt kiáltottam te hozzád, a te beszédedben volt #
reménységem.
148. Az én szemeim a vigyázókat előveszik, hogy a te beszédedről
gondolkodjam.
149. Az én szómat hallgasd meg a te kegyelmességed szerint: uram, a
te törvényid szerint eleveníts meg engemte!
150. Én hozzám közelgettek a gonosz háborgatók, kik a te
törvényedtől messze távoztak.
151. Közel vagy te, * óh Uram, és minden te parancsolatid igazak.
152. Régtől fogva tudom e bizonyságid felől, hogy azokat örökké *
állandókká tetted.
Resch.
153. Lásd meg az én * nyomorúságomat, és szabadíts meg engemet;
mert a te törvényedről nem felejtkezem el.
154. Ítéld meg az én ügyemet és szabadíts meg engemet: a te
beszéded szerint elveníts meg engemet!
155. Távol vagyon a szabadítás * a gonoszoktól: mert a te
parancsolatidat nem keresik.
156. A te irgalmasságid nagyok, óh Uram; a te törvényid szerint
elveníts meg engemet!
157. Sokan * vagynak az én nyomorgatóim és háborgatóim: de a te
bizonyságtételidtől nem távoztam el.
158. Látám a bűnösöket és gyötrelmem vala, * hogy a te beszédedet
meeg nem őrizték.
159. Lásd meg, hogy a te parancsolatidat szeretem, óh Uram; a te
jóvoltod szerint elveníts meg engemet!
160. A te beszédednek feje az igazmondás; és mind örökké vagyon
minden te igaz ítéleted.
Schin.
161. A Fejedelmek ok nélkűl háborgattak engemet; a te beszédedtől
félt az * én lelkem.
162. Gyönyörködöm a te * beszédedben, mint a ki nagy nyereséget
talált.
163. Az álnokságot gyűlölöm és utálom: a te törvényedet szeretem.
164. Minden napon hétszer dícsérlek téged, a te igazságodnak
ítéletiért.
165. Nagy békesség vagyon a te törvényed * szeretőinek, és nincsen
azoknak bántatások.
166. Várom a te szabadításodat, Uram, és a te parancsolatidat
cselekeszem.
167. Megtartja az én lelkem a te bizonyságidat és azokat igen
szeretem.
168. Megtartom a te parancsolatidat és bizonyságidat: mert minden
én útaim * te előtted vagynak.
Tau.
169. Közelgessen az én kiáltásom a te orczád eleibe, Uram; a te
beszéded szerint tégy bölcscsé engemet.
170. Menjen te elődbe az én könyörgésem; a te beszéded szerint *
szabadíts meg engemet.
171. Az én ajakaim mondanak dícséretet, minekutánna megtanítandasz
engemet a te * parancsolatidra.
172. Az én nyelvem énekli a te beszédedet; * mert minden te
parancsolatid igazak.
173. Legyen a te kezed nékem segítségűl; mert a te parancsolatidat
választottam magamnak.
174. Kívánom a te szabadításodat Uram, és a te törvényed nékem *
minden gyönyörűségem.
175. Éljen az én lelkem, * hogy dícsérjen tégedet, és a te ítéletid
legyenek nékem segítségűl.
176. Tévelygettem * mint az elveszett juh: keresd meg a te
szolgádat; mert a te parancsolatidat nem felejtettem el!