122. ZSOLTÁR.
Tanúság az Isteni szolgálatról és e világi gubernálásáról.
1. Éneke a grádicsoknak, Dávidé. Örvendezek, mikor nékem azt
mondják: Menjünk el az Úr házába; *
2. Hogy állanak a mi lábaink a te kapuidban, óh Jerusálem!
3. A Jerusálem szépen * épittetett város, melly egybeszerkesztetett
egyenlőképen.
4. Hogy oda menjuenek * a nemzetségek, az Úrnak nemzetségei, az
Izráelnek bizonyságához, az Úr nevének # tiszteletire;
5. Mert ott helyheztettek az ítéletnek székei, a Dávid házának *
székei.
6. Könyörögjetek Jérusálemnek * békességéért, ezt mondván: Legyenek
szerencsések, a kik téged szeretnek!
7. Legyen békesség a te kerítésedben és csendesség a te
tornyaidban:
8. Az én atyámfiaiért és az én barátimért kérem most hogy legyen
békesség te benned!
9. A mi Urunknak Istenünknek * házáért kivánok néked jót!