122. ZSOLTÁR.

Tanúság az Isteni szolgálatról és e világi gubernálásáról.

1. Éneke a grádicsoknak, Dávidé. Örvendezek, mikor nékem azt mondják: Menjünk el az Úr házába; *

2. Hogy állanak a mi lábaink a te kapuidban, óh Jerusálem!

3. A Jerusálem szépen * épittetett város, melly egybeszerkesztetett egyenlőképen.

4. Hogy oda menjuenek * a nemzetségek, az Úrnak nemzetségei, az Izráelnek bizonyságához, az Úr nevének # tiszteletire;

5. Mert ott helyheztettek az ítéletnek székei, a Dávid házának * székei.

6. Könyörögjetek Jérusálemnek * békességéért, ezt mondván: Legyenek szerencsések, a kik téged szeretnek!

7. Legyen békesség a te kerítésedben és csendesség a te tornyaidban:

8. Az én atyámfiaiért és az én barátimért kérem most hogy legyen békesség te benned!

9. A mi Urunknak Istenünknek * házáért kivánok néked jót!