SALAMONNAK PÉLDABESZÉDEI.

1. RÉSZ.

E könyvnek hasznai. Miben áll az igaz bölcsesség.

Salamonnak, a Dávid fijának, az Izráeliták Királyoknak * közönséges Bölcsmondásai.

2. A bölcsességnek és tudománynak tanulására, az eszesen való beszédeknek értelmére.

3. Az értelemnek, igazságnak, ítéletnek és minden egyenességnek tudományának eszébe vételére.

4. A bolondnak eszességnek adására, a gyermeknek tudománynak és szerénységnek szerzésére.

5. Mellyket hallván a bölcs, őregbíti az ő tanúságát és az értelmes érett tanácsokat szerezz.

6. A bölcs beszédnek és magyarázatnak tanúságára, és a bölcseknek azoknak meséinek értelmére.

7. Az Úrnak félelme * feje a bölcsességnek, melly bölcsességet és tudományt a bolondok megutálnak.

8. Hallgasd, szerelmes fiam, a te atyádnak bölcseségét, és a te anyádnak oktatását * el ne hagyjad;

9. Mert kedves ékessége lészen a te fejednek, és aranyláncz a te nyakadban.

10. Szerelmes fiam, ha a bűnösök el akarnak hitetni tégedet: ne * fogadjad beszédeket.

11. Ha azt mondják: jere mi velünk, leselkedjünk vér * után, rejtezzünk el az ártatlan ellen, bűntetetlen;

12. Nyeljük el azokat, mint a koporsó elevenen, és egészen mint a kik mélységbe szállottak.

13. E képen minden drága marhát nyerhetünk, megtöltjük a mi házainkat fosztott marhákkal;

14. A te részedet a prédából melly néked sors szerint jut, közre bocsássad, nékünk mindnyájan egy erszényünk legyen:

15. Szerelmes fiam, ne járj egy úton ezekkel, tartóztasd meg a te lábaidat ezeknek * ösvényektől;

16. Mert az ő lábaikkal a gonoszra futnak, * és sietnek a vérnek ontására.

17. Miképen a madaraknak minden bűnök nélkül vetik meg a hálót:

18. Azonképen ok nélkül leselkednek ezek az emberek vérek után, és rejtik el magokat azoknak lelkek után.

19. E képen vagyon dolgok minden gonosz kereskedésben foglalatosoknak, melly kereskedés azoknak, kik magokat erre adták, lelkeket * elveszti.

20. Az igaz fő bölcsesség kinn szerülszerte kiált, * és az utczákon zengedezteti az ő szavát.

21. A nép között legmagasabb helyen prédikál, a kapuknak bémenetelin, minden városban az ő beszédit szólja, mondván:

22. Míglen szeretitek, óh ti bolondok, a bolondságot, és a csúfolók csúfolást kívánnak magoknak: és a balgatagok gyűlölik a tudományt

23. Térjetek meg az én dorgálásomra; ímé kiadom néktek az én lelkemet, tudtokra adom az én beszédimet néktek.

24. Mivelhogy hívlak * titeket; és nem akarjátok, kiterjesztem az én kezemet: és senki eszébe nem veszi.

25. Hanem elvonszátok magatokat minden én tanácsom elől, és az én feddésemmel nem gondoltok;

26. És is a ti nyomorúságtokon nevetek, megcsúfollak, mikor eljövénd az a mitől féltek.

27. Mikor eljövénd, mint a pusztítás az a mitől * féltek, és a ti nyomorúságtok mint a forgószél elközelget: mikor rohanánd tir reátok a nyomorgatás és a megszorongatás:

28. Akkor segítségül hívnak engemet: de nem * hallgatom meg: reggel keresnek engemet; de nem találnak engemet.

29. Azért hogy gyűlölték a bölcsességet, és az Úrnak tiszteletit nem választották magoknak.

30. Nem engedtek az én tanácsomnak: megvetették minden én feddésemet.

31. Esznek azért az ő útjoknak * gyümölcséből, és az ő tanácsokból megelégednek;

32. Mert a bolondoknak hívalkodások megöli őket, és a balgatagoknak jó szerencséjek elveszti őket;

33. A ki pedig hallga engemet, lakozik bátorságosan, * és csendes lészen a gonosznak félelmétől.