6. RÉSZ.
Tanittatik az aki másért kezes lett: Intetik dologtételre a rest
ember.
Szerelmes fiam! ha kezes lettél a te barátodért; és kezedet adván
kötelezted magadat másért;
2. A te szádnak beszédivel kötelezted meeg magadat, megfogattatál a
te szádnak beszédivel.
3. Azért ezt míveld immár, szerelmes fiam, hogy kimentsed magadat,
minekutánna a te felebarátodnak kezébe jutottál; erejd, alázd meg magadat, és
kénszerítsed a te felebarátodat.
4. Még álmot se engedj a te szemeidnek, se szunyadást a te szemöldökidnek;
5. Szabadítsd ki magadat, mint a vadkecske a vadásznak kezéből, és
mint a madár a madarásznak kezéből.
6. Eredj el a hangyához, óh te rest, nézd meg az ő útait, és
tanulj!
7. Holott néki nincsen vezére, igazgatója vagy ura;
8. Mégis nyárban szerzi meg az ő ételét, megszerzi aratáskor az ő
eledelét.
9. Óh te rest, meddig fekszel? mikor kelsz fel a te álmodból?
10 Míglen fekszel, * kicsiny álmodozásokkal, kicsiny
szunnyadozással, kezeidnek kevés öszvekapcsolásával?
11. Azonközben eljő,mint a gyors útonjáró, a te szegénységed és a
te szűkölködésed mint a paizsos férjfiú.
12. A ravasz ember, a hamis férjfiú álnok szájjal jár.
13. Hunyorgat * az ő szemeivel; az ő lábaival is szól, és ujjaival
tanít.
14. Mindenképen való álnokság vagyon az ő szivében, forral minden
gonsozt szüntelen, háborúságot indít;
15. Annakokáért hirtelen eljő az ő nyomorúsága, gyorsan úgy
rontatik meg, hogy ő meg nem gyógyíttathatik.
16. Ez hat dolgot gyűlöli az Úr, sőt hét dolog utálatos az ő
lelkének;
17. A kevély szemek, a hazug nyelv, és az ártatlan vért ontó kezek!
18. Az álnok gondolatokat forraló elme, a gonoszra sietséggel futó
lábak;
19. A hazugság szerző hamis bizonyság, végezetre a ki szerezz
háborúságokat az atyafiak között!
20. Őrizd meg, szerelmes fiam, a te atyádnak * parancsolatját és a
te anyádnak tanítását el ne hagyjad.
21. Kösd azokat a te szívedre * mindenkor, függesszed azokat a te
nyakadra;
22. Valahová menéndesz, vezérel téged; mikor aluszol, megőriz
tégedeet; mikor felserkenéndesz, a beszélget te veled.
23. Mert szövétnek * a parancsolat, és a tudomány világosság; és az
életnek úta a tanító feddések.
24. Hogy a gonosz asszonytól téged megőrizzenek, az idegen asszony
nyelvének hízelkedésétől.
25. Ne kivánjad az * ő szépségét a te elmédben, és meg ne csaljon
tégedet az ő szemöldökivel:
26. Mert a parázna asszony miatt jut az ember egy darab kenyérre;
még a férjfiú mellé adatott asszony is az ő férjének drága életét vadássza!
27. Avagy vehetné é valaki a tüzeet az ő kebelébe, hogy az ő ruhái
meg ne égnének?
28. Avagy járhatna é valaki az elevenszénen, hogy az ő lábai meg ne
égnének?
29. Így vagyon, valaki egyesűl az ő felebarátjának feleségével; nem
* marad bűntetlen valaki illeténdi azt!
30. Nem utáltatik meg a lopó, a ki lop az ő lelkének kívánságának
bétöltésére, mikor éhezik:
31. De ha rajta kapattatik, * hétannyit kell adnia, vagy az ő
házának inden marháját kell érette adnia.
32. A ki pedig paráznává teszi az asszonyt, bolond; * a ki magát el
akarja veszteni, az ámbátor cselekedje ezt!
33. Vereséget és gyalázatot nyer, és az ő gyalázatja el nem
töröltetik;
34. Mert a férjfiú az ő feleségéhez való indulatjának haragjából
felgerjedvén, nem cselekeszik kegyelmességgel a bosszúállásnak napján.
35. Nem gondol semmi váltsággal, nem nyugszik meg rajta, még ha
nagy sok ajándékokat adnál is néki.