11. RÉSZ.

Az álnok * fontok utálatosok az Úrnál: az igaz mérték pedig kedves néki.

2. A kevélységen * esik gyalázat: az alázatosoknál pedig vagyon a bölcseség.

3. Az igazaknak tökéletességek vezeti őket; * de a hitetleneknek gonoszságok elpusztítja őket.

4. Nem használ a marha a * haragnak idején: az igazság pedig kiragad a halálból.

5. A tökéletesnek igazsága igazgatja az ő útát: de az ő istentelenségében elesik az istentelen.

6. Az igazaknak igazságok * megszabadítja őket; de az ő # gonoszságokért a hitetlenek megfogattatnak.

7. Mikor meghal az istentelen ember: elvesz az ő reménysége, a kegetlenek reménységek is elvesz.

8. Az igaz a nyomorúságból * megszabadúl: az istentelen ő helyette béesik abba.

9. Szájával a képmutató megrontja felebarátját; de az igazak a tudomány által megszabadulnak.

10. Az igazaknak előmenetelekne, és mikor elvesznek az istentelenek, * örül a város énekléssel.

11. Az igazaknak előmenetelekne, és mikor elvesznek az istentelenek, * örül a város énekléssel.

12. Megutálja felebarátját a bolond; az eszes férjfiú pedig veszteg hallgat.

13. A rágalmazó * megjelenti a titkot; de a hűséges lelkű eber elfedezi a dolgot magában.

14. A hol nincsenek eszes tanácsok elvesz a nép; a megmaradás pedig vagyon a tanácsosnak * bölcs értelmében.

15. Teljességgel megrontatik a ki kezes lészen idegenért; a ki pedig eltávoztatja a kezességet, bátorságos lészen.

16. A kedves asszony megtatja a tisztességet, miképen a hatalmasok megtartják a gazdagságot.

17. Jól tészen ő magával a másnak adakozó * férjfiú; megháborítja pedig az ő attyafiát a kegyetlen.

18. Az istentelen cselekeszik álnok cselekedetet; az igazság * serzőnek pedig jutalma valóságos.

19. A ki erősen ragaszkodik az igazsághoz, vet * az életre: a ki követi pedig a gonsozt az ő halálára vet.

20. Utálatosok az Úrnál az álnok * szívű emberek; kedvesek pedig ő nála, kik az ő útjokban tökéletesek.

21. Minden erejével is nem nyerhet mentséget a gonosz; az igazaknak pedig maradékok megszabadúl.

22. Mint a disznó orrában az aranyperecz; ollyan a szép asszony, a kinek nincsen okossága.

23. Az igazaknak kívánságok csak * az igazság; az istenteleneknek pedig várásokon csak az Isten haragja vagyon.

24. Vagyon olya, ki adakozik; * mindazáltal annál inkább gazdagodik: és vagyon olly ki megtartóztatja magát az adakozástól; de ugyan szűkölködik.

25. A mással jóltévő ember * megkövéredik; és a ki bőségesen adakozik, ugyanazon feljebben osztogathat.

26. A ki búzáját bészorítja: * átkozzák azt a népek; Istennek áldása lészen pedig a kiadónak # fején.

27. A ki szorgalmatosan javára igyekezik másnak, szerzi másnak magához való jóakartját; a ki pedig másnak gonsozt keres, ő magán * esik.

28. A ki bízik az ő * gazdagságában, elvesz; de mint a zöldellő fa az # igazak kivirágoznak.

29. A ki megháborítja az ő házát, annak öröksége szél lészen: és a bolond, szolgája lészen a bölcs elméjűnek.

30. Az igaznak gyümölcse az élet fájának gyümölcse: és a ki egyebeket tanít, bölcs az.

31. Ímé az igaz e földön megsanyargattatik; * mennyivel inkább az istentelen és a bűnös?

32. A ki * szereti a dorgálást, szereti a tudományt; a ki pedig gyűlöli a fenyítéseket, oktalan az.